Szíria
HÁTTÉR
A termékeny termőföldekkel, magas hegységekkel és sivatagokkal rendelkező ország különféle etnikai és vallási kisebbségek otthona, többek között kurdok, örmények, asszírok, drúzok élnek itt a többséget alkotó arabok mellett. Vallásilag is sokszínű a kép: síita, szunnita és alavita muszlimok, továbbá keresztények.
A modern Szíria 1946-ban nyerte el függetlenségét, de a politikai instabilitás azóta szinte folyamatosan jelen van a különböző csoportok változó érdekeinek következményeként. 2011 óta polgárháború zajlik az országban, amelynek intenzitása az utóbbi időben, nagyrészt az Iszlám Állam legyőzésének következtében csökkent, de a helyzet továbbra is bizonytalan.
MIÉRT ITT SEGÍTÜNK?
2010-ben az úgynevezett arab tavasz háborús, forradalmi, változásokat hozó eseményei láncreakciót váltottak ki az arab világ számos országában. Részben annak hatására 2011–2012-ben polgárháború tört ki Szíriában, mélyen megosztva, egymás ellen fordítva az ország politikai, vallási és civil szereplőit.
A fegyveres összecsapások az egész országra kiterjedtek, de különösen az északi és keleti területekre. Daraa, Homsz, Tartusz, Palmüra, Damaszkusz és Rakka városai, ókori emlékei az elsők között kerültek a drámai események középpontjába. Nemritkán teljes városrészek semmisültek meg.
PARTNEREINK
Mar Yakoub kolostor
Az eredetileg libanoni származású karmelita nővér, Agnes Mariam de la Croix 1994-ben elhatározta, hogy újjáépíti a Damaszkusztól 30 kilométerre található és akkor még romokban állt, Feldarabolt Szt. Jakabról (421) elnevezett Mar Yakub kolostorát. Elhatározta, hogy egy keleti monasztikus hagyományokban gyökerező, de modern szellemiségű, befogadó, karitativitásra épülő görögkeleti, melkita szerzetesi közösséggel tölti meg azt. A hely rövid idő alatt virágzásnak indult, hamar megtelt hivatásokkal, vonzó „mikrokörnyezetet” hoztak létre az alapítók. A közösség egyik legfőbb karizmája a karitativitás. Így nem volt nehéz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és e sivatagi lelki központ egymásra találása.
Homszi melkita görögkatolikus püspökség
A melkita bizánci katolikus egyház egy keleti katolikus, a római katolikus egyházzal teljes egységben lévő önálló (latin szóval sui iuris, azaz „saját jogú”) részegyház. Az egyház a Közel-Keleten született, de napjainkban a melkita katolikus közösségek az egész világon megtalálhatók. Jelenleg világszerte mintegy 1,5 millió hívője van. Az egyház az ortodox kereszténység bizánci liturgikus hagyományait és szokásait követi, az istentisztelet hagyományos nyelve az arab és a görög. Néhány teológus szerint az antiókhiai melkita egyház „a világ legrégebbi, folyamatosan létező keresztény közössége”.
Az egyházmegye 21 parókiára tagolódik és a 2010-es adatok alapján kb. 30 000 hívő tartozik hozzá. Jean Abdo Arbach, Homsz melkita érseke 2013 óta szolgál a szíriai városban, ahol a háború előtt népes keresztény közösség élt. Bár a város már 2014-ben felszabadult az iszlamisták uralma alól, sok munka áll még előttük. Eddig 120 lakást sikerült felújítani, ahová vissza is térhetett 120 keresztény család. Az egyházmegye 4200 gyermekről gondoskodik ifjúsági központjaiban, 520 szegény család kap élelmiszert, gyógyszert és anyagi támogatást. Munkájukat 360 önkéntes segíti. Az érsekség célja, hogy a Homszból elmenekült keresztény családok hazatérhessenek, ehhez azonban további lakásokat kell újjáépíteni.
Országos központ
Nemzetközi kapcsolatok
1011. Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax: +36-1-391-4728
E-mail: nemzetkozi@maltai.hu
