Magyarország lakosságának másfélszerese, mintegy 14 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát a több mint egy évtizede zajló szíriai konfliktus következtében 2011 óta. Ennek a tömegnek a fele az országhatáron belül keresett menedéket, és így Szíriában található ma a világ legnagyobb számú IDP (belső menekült) csoportja, amely egyes számítások szerint a 7 millió főt is meghaladja.

A zavaros belpolitikai helyzet és a nemzetközi szankciók következtében az országban zajló folyamatokat külső szereplők, külpolitikai szakértők csak nagyon körülményesen tudják követni, a terepi tapasztalatoktól a nyugati elemzők szinte teljesen el vannak zárva.

Ezért unikális az a kutatás, amelyet a magyar szakemberek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végzett 2023-2024 során, személyes interjúkkal az otthonuktól távol, de hazájukban maradó szír belső menekültekkel. A 225 fővel folytatott mélyinterjú annak a repatriációs programnak a bázisán jött létre, amelyet egyedülálló módon a szeretetszolgálat a Melkita Görögkatolikus Egyházzal társulva 2019 és 2022 között végzett, és amely eredményeként 200 belső menekült család tudott régi otthonába visszaköltözni Homsz városába.

A Taylor and Francis Group által kiadott negyedéves tudományos folyóiratban, a Mediterranean Politics-ban megjelentetett tanulmány épp ezért kulcsfontosságú témát jár körül, hiszen a nyugati diskurzusokban igen kevés szó esik a migrálni kényszerülő, de hazájukban maradó közel-keleti személyek hátteréről és a szíriai háború több mint egy évtizede alatt bejárt útjáról – ahogy a konfliktus éveiben a damaszkuszi kormány sem ismerte el a belső menekültek (IDP) létét. A Solymári Dániel, Dr. Csicsmann László és Dr. N. Rózsa Erzsébet alkotta szerzőhármas által jegyzett műből ugyanakkor kiderül az, hogy becslések szerint több, mint 7 millió olyan szír állampolgár van, akik dacára annak, hogy 2012 óta otthonuktól távol, többször is lakhelyet változtatva migráltak a közel-keleti országban, elsődleges céljuknak továbbra is a hazatérést tartják.

Miközben kérdéses, hogy az Ahmed al-Sharaa vezette ország a stabilizálódása felé fordul-e, az első kézből származó, a helyszínről szerzett tudásnak kevesen vannak birtokában. Az látható, hogy legalább egymillió belső menekült szándékozik hazatérni a következő évben, bízva a helyzet normalizálódásában, ugyanakkor a terepen kapott értesülések szerint számos nehézséggel néznek szembe azok, akik korábbi lakhelyükön újrakezdenék életüket.

A szíriai háború egyik gócpontja, Homsz áll a kutatók érdeklődésének homlokterében, amelyet annak idején a „forradalom fővárosának” neveztek. A kétezres évek elején több mint 800 ezer lakót számoló város nézett szembe a legjelentősebb pusztítással és innen volt kénytelen elmenekülni a legtöbb lakos (mintegy félmillió ember) 2011-től kezdve. A fegyveres konfliktus következtében a város infrastruktúrájának 60 százaléka működésképtelenné vált 2018-ra, és 36 kerületének kétharmada, 21 alkalmatlan a hétköznapi életre.  Az ország harmadik legnagyobb városa ráadásul a megkezdődött helyreállítási munkálatok idején még a 2023-as földrengés pusztításait is kénytelen volt elviselni, amelyre válaszul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyedüli nyugati humanitárius aktorként azonnali gyorssegéllyel igyekezett a katasztrófahelyzetet enyhíteni.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat épp ezért választotta kiemelt segélyezési célpontjának a várost, és itt folytatta le 2020-22-ben azt a komplex repatriációs programot, amelynek keretében 200 lakóház és a visszatérők életét segítő közösségi terek újjáépítése révén több száz család számára teremtette meg a szervezet a vele együttműködő Homszi melkita görögkatolikus püspökséggel együtt az újrakezdés lehetőségét. A visszatelepülést elősegítő kezdeményezés 2023-24-ben folytatódott, amikor is az egykori otthonok újjáépítésén túl komplex, 12-24 hónapos szociális támogatási programot indítottak a korábbi lakóhelyükre visszaköltözők számára, valamint munkahelyteremtő vállalkozásokat karoltak fel.

A kutatás során a repatriációs programban részt vevők köréből került ki a felmérésben részt vevő 225 fő. A tőlük kapott eredmények értékét növeli a tény, hogy a belső menekültek (IDP-k) olyan rejtett populációt alkotnak a szír társadalomban, amelyekről ezt a kutatást megelőzően nagyon kevés adat származott.

A megkérdezett ötven család 7-12 éve él távol otthonától, ahonnan a harcok miatt jellemzően együtt menekültek el és ezután csak ideiglenesen tudtak letelepedni, általában időről-időre tovább kellett költözniük. Az összes megkérdezett korábban saját lakásában élt, jellemzően 100 négyzetméter körüli, 4-8 szobás ingatlanokban, amely több generáció óta a család birtokában állt. Ez is oka annak, hogy ragaszkodnak a korábbi etnikai közegükhöz, és kifejezetten arra törekednek, hogy korábbi lakhelyükre visszatérhessenek.

Válaszaikból kiderül, hogy jelenleg a legsúlyosabb gondot a megélhetés jelenti számukra. Komoly küzdelmet folytatnak a mindennapi étel előteremtéséért: az ötven családból 18 számára hetente csak kétszer kerül meleg étel az asztalra, a többiek esetében pedig háromszor. Szinte sehol nem tudják megengedni maguknak, hogy hús is szerepeljen a menüben. Az átlagos havi bevétel fejenként 40 dollár (a családokban egy vagy két kereső van), míg az élelmiszerárak közelítenek az Európában megszokottakhoz: a rizs kilója négyszáz, a borjúhús csaknem ötezer forintnak megfelelő összegbe kerül. Ezen kívül az orvosi ellátáshoz való hozzáférés jelent problémát számukra, mivel a nyugati szankciók következtében akadályba ütköznek a gyógyszerek beszerzésében. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezért ebben a körben is igyekszik segítséget nyújtani: a szervezet 2021-ben egy ideiglenes gyógyszertárat hozott létre: egy erre a célra kialakított helyiséget 10 millió forint értékben szerelt fel gyógyszerekkel, és emellett mobil orvosi rendelőt működtet, amely 8000 családdal, összesen mintegy 40 000 egyéni rászorulóval tart folyamatos kapcsolatot.

A kutatásban részt vevők teljesen egyhangú választ adtak a jelenlegi biztonságot érintő kérdésekre: mindannyian úgy érzik, határozottan javul a belföldi helyzet, és nem érzékelnek veszélyt az országban. A kutatás konklúziójaként a szerzőhármas megállapítja: a szíriai társadalom a háború kitörése óta jelentős változáson ment át, és a legsúlyosabb problémának a magas munkanélküliség, az alacsony bérek és az egészségügyi ellátás elégtelen volta mutatkozik. Ebben a helyzetben a helyi közösségek szerepe nagyon fontos lehet a körülmények normalizálódásában, és ehhez kapcsolódóan a visszatérni kívánó belső menekültek jelentős erőforrásként szolgálhatnak – állapítja meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője, Solymári Dániel, valamint Dr. Csicsmann László és Dr. N. Rózsa Erzsébet egyetemi tanárok által szerzett tanulmány.