A több mint egy évtizede kitört arab tavasz alapjaiban rengette meg az észak-afrikai és közel-keleti térséget, melynek destabilizálódásával jelentősen megnőtt az Európai Unióba belépő menekültek száma. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat – a Közel-Keleten több évtizede jelen lévő magyar segélyszervezetként – a 2012-2013-ban drasztikusan megerősödött menekülthullámot megtapasztalva úgy döntött, segítő tevékenységét egyebek mellett Szíriára összpontosítja, ahol a világ legnagyobb, 6,1 milliós létszámú belső menekült lakossága vár arra, hogy visszatérhessen otthonába.

Az ország harmadik legnagyobb városában, Homszban 2011-ben kezdődött háborús események hatására a település épületállományának 16%-a elpusztult, a lakásállomány több mint fele pedig lakhatatlanná vált. A Máltai Szeretetszolgálat a belső menekültek hazatérési szándékát érzékelve, egy repatriációs program elindítását tűzte ki célul. A megvalósítás a Caritas Syria püspök-elnökével és a melkita görögkatolikus egyházzal együttműködésben, a Hungary Helps Program támogatásával történt.  Magyarország kormánya 2019-ben közel egymillió eurós támogatást ajánlott fel a homszi melkita görögkatolikus püspökségnek, hogy lakóházakat újítsanak fel, és segítsék a visszaköltözni vágyókat.

A több, mint egy évtizede zajló háború földrengésszerű pusztítást okozott a szír társadalomban. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala a szíriai konfliktust „a második világháború óta történt legsúlyosabb, ember okozta krízisként” jellemezte.
A harcok egész városokat tettek a földdel egyenlővé, megsemmisítve nem csak az épületállományt – otthonokat, iskolákat, kórházakat –, hanem az alapvető infrastrukturális rendszereket is. 2011 óta körülbelül félmillióan veszítették életüket vagy tűntek el. A háborút megelőzően 22 milliós szír lakosság több mint fele kényszerült elhagyni otthonát. Közülük 5,5 millióan a környező országokba – elsősorban Libanonba, Irakba, Törökországba és Jordániába – távoztak, 6,7 millióan pedig az ország határain belül váltak menekültté.
A háború és a Szíriával szembeni nyugati embargó következtében a gazdaság teljesen összeomlott. Az élelmiszerárak a 2011 előtti időszak harmincháromszorosára nőttek. A Nemzetközi Vöröskereszt becslése szerint a lakosság 80%-a él a szegénységi küszöb alatt. 12 millió ember küzd, hogy meglegyen a mindennapi betevő falatja, félmillió gyermek pedig krónikusan alultáplált. Jellemző az üzemanyaghiány, és az áramszolgáltatás szinte teljesen leállt – az elektromos hálózat 70%-a ugyanis megrongálódott. Összeomlott az egészségügyi rendszer is: a kórházak ellen mért támadásokban 923 egészségügyi dolgozó veszítette életét, a korábbi munkaerő állomány 70%-a pedig elhagyta az országot. Mára csak a kórházak fele működik.

Bár a szírek döntő többsége szeretne visszatérni korábbi lakhelyére, a megbénult gazdaság, a munkanélküliség, valamint az újrakezdéshez szükséges normális életfeltételek és a közszolgáltatások szinte teljes hiánya óriási kihívás elé állítja a hazatérőket. A visszatelepülést nem csupán a teljesen lakhatatlan vagy megsemmisült épületek és a szolgáltatásbéli hiányok akadályozzák, de jelentős mértékben megnehezítették a lakható állapotban maradt épületekben a magas bérleti díjak, a korábbi tulajdonjogot igazoló dokumentumok hiánya és a helyi adminisztráció felkészületlensége is.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több évtizedes helyben szerzett tapasztalatát felhasználva, a szíriai melkita egyházzal közösen célzott program keretében 200 család számára tette lehetővé újra az életet Homszban.

A támogatásba bevont homsziak vállalták a programban való aktív részvételt, és a kiválasztott családok lerombolt otthonait helyi munkaerővel újították fel vagy építették újjá.

A visszatérők életét segítő közösségi tér – a Yabroud Szociális Központ –rekonstrukciója révén a több száz szír család egy közvetlen kapcsolódási színtérre is szert tett, ahol a szükséges támogatásokhoz egyszerűbben, közvetlenül hozzáférhetnek.

Az érintetteket a háború révén számos trauma érte. Az ország gazdasági összeomlásának következtében eredeti lakhelyükön többnyire hiányoznak a hétköznapi élethez nélkülözhetetlen közszolgáltatások. Ezért ahhoz, hogy visszaköltözésük után helyt tudjanak állni a nehéz körülmények között is, mindenképpen szükség volt az integrációra való felkészítésükre. Ennek érdekében helyi partnerek, egyházi és civil szereplők közreműködésével közösségépítési, közösségfejlesztő és pszichoszociális segítő programokat indítottak az újrakezdésre vállalkozók számára.

A célzottabb segítségnyújtás érdekében a repatriációs program tapasztalatait tudományos eszközökkel is mértük, értékeltük, publikáltuk.

A háború és a nyugati embargók olyan közszolgálatatásokat is megsemmisítettek, amelyek a mindennapi élethez elengedhetetlenek – így például a megfelelő egészségügyi ellátáshoz szükséges gyógyszertáraknak is híján voltak az újjá épülő városrészben. E hiány egy részének pótlására 2021-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ideiglenes gyógyszertárat hozott létre a térségben, melyet 10 millió Forint értékben szerelt fel gyógyszerekkel és vállalta egy évig tartó működését.

A Máltai Szeretetszolgálat nemcsak anyagi formában segít a szíriai háború elszenvedőinek. Karitatív szervezetünk és a jezsuita Párbeszéd Háza a Mar Yakub kolostor közösségével és a Melkita Görögkatolikus Egyház munkatársaival imagyűjtésbe kezdett, és egy fotókiállítást szervezett, amely a szíriai polgárháború borzalmait, illetve az arra adott karitatív válaszokat, a kiút lehetőségét mutatta be.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a repatriációs program lezárulta után is folytatja a szíriai háború által sújtott lakosság támogatását. Mások mellett jelenleg is zajlik az a program, amelynek keretében 300 hektáron mezőgazdasági és állattenyésztési fejlesztésekkel segítik a helyiek megélhetését, életkörülményeit, ezzel is enyhítve az országot sújtó éhínséget, ugyanis a háború következtében több mint 12,4 millió ember élelmiszerbiztonsága került válságba, a lakosság 80%-a él a szegénységi küszöb alatt, félmillió gyermek pedig krónikusan alultáplált.