A nemzetközi segélyezéssel foglalkozó fórumok (az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA), a Nemzetközi Mentőbizottság (International Rescue Committee), a The New Humanitarian elnevezésű szaklap stb.) minden év kezdetén sorra veszik, melyek azok a veszélyzónák – a háborús károk, gazdasági instabilitás, klímaváltozás és egyéb tényezők alapján –, ahol humanitárius válsághelyzetek alakulhatnak ki. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi segélyezéssel foglalkozó munkatársai ezekre a területekre kiemeltebb figyelmet fordítva végzik tevékenységüket, egyes régiókban már több évtizede.

A felsorolás sajnos nem teljes, azonban a következő válsággócokban a lakosság 82 százaléka szorul humanitárius segítségre (Földünk minden lakójára vetítve ez az arány 11 százalék).

A listán Kelet-Európa kríziszónájától, Ukrajnától kezdve Közel-Kelet forrongó régióin át a Száhel-övezetig, Afrika szarváig, valamint az ázsiai területeken belül kiemelten Afganisztán és Myanmar válságáig, és a régóta krónikus állapotban lévű Haitiig számos terület szerepel, és a lista sajnos egyre bővül.

A válságoktól leginkább sújtott területek, ahol a múltbeli súlyos krízisek után újabbak is kialakulhatnak 2025-ben tehát várhatóan a következők:

Afrika szarva – Etiópia, Szomália, Szudán

Szomália: A konfliktus és aszály destabilizációhoz vezet

A tengerparttal nem rendelkező Etiópia követelése egy szomáliai kikötő és haditengerészeti támaszpont létesítésére Szomáliföldön (Szomália egy szakadár régiója) konfliktushelyzetet teremtett az Afrika szarvának nevezett régióban. Szomália az ügyet szuverenitása megsértésének tekintette, és Egyiptommal – Addisz-Abeba régi vetélytársával – kötött védelmi megállapodással válaszolt. A stratégiai szempontból az Ádeni-öbölben fekvő, önigazgatással rendelkező Szomáliföld státusza még nem rendeződött.

Az al-Shabab nevű fegyveres szervezet 2024 első kilenc hónapjában több mint 120 támadást hajtott végre Szomáliában, és befolyását csak növeli, hogy az Afrikai Unió rendező misszója (ATMIS) kivonulni készül az országból. Eközben a klánok közti konfliktus is egyre éleződik.

A klímaváltozás okozta hőhullámok is komolyan fenyegetik a területet. A 2021-2023 közötti katasztofális szárazság nyomán a gyermekek alultápláltsága és az általános éhezés válsághelyzetet eredményezett a kelet-afrikai államban. Mindennek ellenére Szomália a globális klímaalapból csak 0,1 százalékos támogatást kap.

Mi vár Szomáliára 2025-ben?

A konfliktusok eszkalációja destabilizálja az országot, miközben a kormány a csökkenő külföldi támogatással és növekvő belső feszültségekkel küzd.

A többek között a La Niña hatására kialakuló klímasokk – a szárazság és áradások – ellehetetlenítik a mezőgazdasági fejlesztéseket.

2025-ben egymillió-hatszázezer gyermek szenved alultápláltságtól, amely a későbbi életükre is nehezen módosítható negatív befolyást gyakorol. Ha a konfliktusok eszkalálódnak, ez a szám még nőhet is az idén.

A nemzetközi adósságkönnyítés ellenére a szomáliaiak ötöde extrém szegénységben él. Az al-Shabab ellenőrizte területeken egymillió ember nem jut hozzá a segélyekhez.

Szudán: Civilek szenvedik el a háború következményeit

Már második éve áll Szudán a vészhelyzetben lévő országok listájának élén a brutális polgárháború következtében. A észak-afrikai állam most minden idők legnagyobb humanitárius válságával és a legintenzívebb migrációs krízisével küzd.

A SAF (Szudáni Fegyveres Erők) és az RSF (Gyorsreagálású Támogató Erők) között folyó háború pusztító hatást gyakorol a polgári lakosságra. A polgárháborús állapotok miatt a világ legnagyobb migrációs krízise állt elő az országban, ahol a nemzetközi humanitárius jogot teljesesen figyelmen kívül hagyják. A gyerekek katonai szolgálatra kényszerítése éppúgy bevett gyakorolat, mint a szexuális erőszak, miközben mindkét háborúzó fél etnikai tisztogatással sújtja a lakosságot. Az egészségügyi ellátó rendszert és a humanitárius segítőket ért erőszak következtében a civilek életmentő segítség nélkül maradtak.

Mi vár Szudánra 2025-ben?

Miután a harcoló felek elvetették a diplomáciai közvetítők kínálta segítséget, a brutális polgárháború minden bizonnyal folytatódik. Mivel az emberi jogi sérelmek ügyében nincs ellenőrzés, retorzió, a polgári lakosság védtelen a támadásokkal szemben.

2024-ben az ország lakosságának felét (25 millió főt) fenyegette az éhínség és sokan éhhalál következtében hunytak el. Az egészségügyi rendszer működőképtelen, az országban nem képesek megállítani a kolerajárványt, és más fertőző betegségek terjedésére is lehet számítani a közeljövőben.

Ha a humanitárius segélymunkások biztonságát nem lesznek képesek garantálni, a lakosság nem jut hozzá az elengedhetetlen segítséghez.

Dél-Szudán: a háborús konfliktus és a klímaváltozás hatása csak mélyíti a krízist

Dél-Szudán ugyancsak második éve szerepel a legveszélyeztetettebb régiók listájának élmezőnyében. Az ország helyzetére éppúgy hatást gyakorol a szomszédos Szudánban zajló polgárháború, mint a saját politikai instabilitása és a klímaváltozás negatív jelenségei. Az évente a területet sújtó áradások a mezőgazdasági termelést lehetetlenítik el, emiatt pedig az éhezés és gazdasági krízis szítja a feszültségeket, amelyekből erőszakos cselekmények következnek. Mindemellett a Szudánból érkezett 878 ezer menekült sorsát is a dél-szudáni vezetésnek kellene rendeznie.

Milyen veszélyekkel szembesül Dél-Szudán 2025-ben?

A szudáni konfliktus megzavarta Dél-Szudán olajexportját, és a gazdaságot sérülékennyé tette. Az ország súlyos hiperinflációval és nemzeti valutája elértéktelenedésével küzd. Az élelmiszerárak egy év alatt 95 százalékkal emelkedtek.

Komoly politikai feszültségek vezethetnek a helyzet súlyosbodásához, mivel a törékeny békeegyezmény idén februárban lejár. Ha nem sikerül úrrá lenni az erőszakon és instabilitáson, a konliktus kiszélesedhet. Ez még több embert késztethet lakhelye elhagyására és humanitárius krízishelyzet állhat elő.

A segélyszervezetek dolgozói ellen elkövetett erőszakos cselekmények miatt a bajbajutottakhoz nem tud eljutni a segítség. A szakértők szerint 2025-ben 2,1 millió gyermek szenvedhet alultápláltságtól Dél-Szudánban.

Az évente ismétlődő áradások következtében egymillió embert veszélyeztetnek a fertőző betegségek és a tönkrement mezőgazdaság okozta károk. Ha nem hoznak megfelelő intézkedéseket az időjárási károk mérséklésére, akkor idén a nehezebben elérhető régiókban súlyos éhínséget hozhat az újabb özönvíz.

Száhel-övezet: Mali, Burkina Faso, Csád

A térségben 2,6 millió ember vált belső menekültté, 330 ezren országukat is elhagyták. Mintegy 15 millió ember szorul humanitárius segélyre.

A nyugat-afrikai államokat vezető junták katonai akciói ösztökélik az erőszakos cselekmények elterjedését, és a civilek elleni támadásaik a dzsihadista csoportok kezére játszanak. A különböző (állami és paramilitáris) fegyveres csoportok egyre gyakrabban használnak drónokat (célzott csapások és felderítés céljából egyaránt), ami megváltoztatja a korábban a régi típusú gerillaharcok által jellemzett konfliktusok dinamikáját.

Mali: Az emberi jogok megsértése büntetlen marad

Maliban a tizenkét éve tartó belső konfliktus eszkalációja nyomán az éhínség fokozódik. Ahogy a mali kormányerők és az orosz Wagner csoport a tuaregek, az ISGS (Nagy-szaharai Iszlám Állam) és a JNIM (Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin) ellen harcolnak, egyre több város kerül ostromzár alá. Az ENSZ és francia katonai támogatás kivonulását követően a lakosság elleni visszaélések fokozódásáról érkeznek hírek, melyek szerint a kormányerők és az orosz fegyveresek több civil személyt öltek meg, mint ellenfeleik, akik viszont egyre kiterjedtebb területet vonnak blokád alá, ezzel sokezer embert vágva el a víztől, élelemtől és humanitárius segélytől.

Mi vár Malira 2025-ben?

A Maliban működő fegyveres csoportok erősödése a civil lakosságot egyre komolyabb veszélybe sodorja. Várhatóan nőni fog a katonai egységek által büntetlenül végrehajtott gyilkosságok, emberrablások és kitelepítések száma.

Mali nagyon súlyos élelmezési válság elé néz. A milicisták az élelmiszerraktárakat támadják és elvágják az utánpótlás útvonalát. Emellett az áradások is nagy károkat okoztak a termésben. Több mint 2500 ember már most is a legsúlyosabb éhínséggel néz szembe, de számuk a közeljövőben várhatóan tovább nő.

Mali a klímaváltozásnak leginkább kitett országok sorába tartozik, és 2024-ben katasztrofális áradások sújtották, amelynek következtében 350 ezer ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. Ugyanakkor az afrikai állam a globális klímaalap mindössze 0,6 százalékát kapja.

Burkina Faso: Ostrom és mészárlások

Burkina Faso három évvel ezelőtt került fel a legkomolyabb humanitárius krízist elszenvedő országok listájára. Az ISGS és JNIM elnevezésű fegyveres csoportok tevékenysége következtében milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat. A Száhel-övezetben és az országon belül is etnikai közösségek tűntek el a brutális tisztogatások hatására. Az első települést 2021-ben vágták el a külvilágtól a miliciák, azóta már 40 várost vettek ostrom alá, kétmillió embert rekesztve el az ország többi részétől és a létfontosságú segélyektől. A kórházakra, iskolákra és közösségekre mért csapások ellehetetlenítik a polgári lakosság életét.

Mi vár Burkina Faso lakóira 2025-ben?

A JNIM és ISGS fegyveres csoportjai 2024-ben több mint 1800 polgári személy halálát okozták. A jelentések szerint a katonaság részt vesz a csoportos mészárlásokban is, amely a konfliktus további erősödéséhez vezethet. A fegyveresek a humanitárius szervezetek munkatársait sem kímélik, ezért a segélyek eljuttatása a leginkább rászorulókhoz, az ostrom alá vett városokba rendkívül megnehezült.

Burkina Faso a klímaváltozás következtében súlyos áradásokkal és a dengue-láz járványával is szembesül. Az ország ugyanakkor a klímavédelmi alapból csak 1 százalékos arányban részesül, ami nem elég ahhoz, hogy a negatív tendenciákat kiküszöbölhessék.

A bányászati export lecsökkenése is súlyosbítja a gazdasági válságot, a lakosság 43 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ugyanakkor a nemzetközi partnerek közül többen beszüntették az ország támogatását.

Csád

A közép-afrikai országban 7,8 millió ember szorul humanitárius segélyre, és idén 1,5 milliárd dollár támogatásra lenne szüksége a kormánynak.

A hat országgal határos Csád a nyugati nyilvánosság számára kevésbé láthatóan egyre komolyabb humanitárius krízissel néz szembe. Több tízezer civil lakos keresett menedéket a Csád-tó medencéjében a régióban kialakult konfliktus elől. Az ország más államok menekültjeit – köztük a Szudánból érkezett közel 2 millió főt – is befogadta, amely a lakosság ellátását illetően további nyomást gyakorol a kormányra. A klímaváltozás okozta élelmiszerhiány ehhez adódva az egyik legnagyobb és legösszetettebb humanitárius válság kialakulását eredményezheti ebben az évben.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik kiemelt célterülete Afrika. A segélyszervezet 2010 óta vesz részt Kelet-Afrika városi nyomornegyedeinek vízügyi és higiénés, szanitációs fejlesztésében. Célunk, hogy halmozott (lakhatási, foglalkoztatási, oktatási) problémákkal küzdő személyek és közösségek helyzetét olyan megoldásokkal javítsuk, amelyek a lehető legjobb és legmegfelelőbb válaszokat adhatják.

Afrikai programjainkat adományával Ön is segítheti, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat adománygyűjtő oldalán keresztül.

Ukrajna

A kelet-európai országban 12,7 millió ember szorul humanitárius segélyre. 2,2 millió lakhelyét elhagyni kénytelen ukrán igényel támogatást, és 2025-ben 3,32 milliárd dollárnyi összeget kellene a szükséget szenvedők megsegítésére fordítani.

2022-ben a világ egyik legnagyobb menekültválsága alakult ki az orosz támadás nyomán Ukrajnában, amelynek 18 százalékát foglalta el Moszkva. A háború harmadik évfordulójához közeledve a lakosság az elektromos áram- és tüzelő ellátásban szenved hiányt, és az az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala szerint majdnem 13 millió személy vár segítségre az országban. Világszerte pedig több mint kétmillióan vannak, akik elmenekültek a fegyveres konfliktus miatt lakhelyükről.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Ukrajnában végzett tevékenységéről itt olvashat.

Ukrajnai munkánkat a szervezet adománygyűjtő oldalán támogathatja.

 Afganisztán

22,9 millióan szorulnak humanitárius segélyre, 7,3 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét és 2025-ben ellátásukra szükséges összeg eléri a 3,04 milliárd dollárt.

1978 óta Afganisztán a konfliktusok földje, az azóta felnőtt három generációnak nem jutott hosszú békés időszak szülőhazájában. A jelenlegi politikai instabilitás és belső konfliktusok következtében csaknem 23 millióan nélkülöznek, és több, mint hétmillió ember menekült külföldre.

2024 végén az egészségügyi képzés is bezárult a nők előtt: 2022-ben a felsőoktatás köréből kizárt lányok az orvosi karokra még jelentkezhettek, most ez a lehetőség is bezárult előttük. Ezek a lépések nemzetközi szinten komoly nemzetközi kritikával találkoztak, és a nemzetközi segítségnyújtás elé is akadályokat gördítenek.

Megszállt palesztin területek (oPt): Gáza romokban, míg Ciszjordániában rekordmennyiségű erőszakos cselekmény történik

Több mint egy éve söpört végig a fegyveres konfliktus a gázai területen. Miután 2023 októberében a Hamász megtámadta a zsidó államot, 1200 személyt meggyilkolva és 200 túszt ejtve, Izrael légi és földi támadást indított a szervezet ellen, megágyazva egy humanitárius katasztrófának.

Gázában nem lehet biztonságos helyről beszélni: 2023 októbere óta a lakosság 2 százaléka – 46 ezer ember – vált a katonai támadások áldozatává, az életben maradottak pedig számos nehézséggel küzdenek a fellobbanó erőszakhullám és a harcászati cselekmények következtében. Szinte a teljes lakosság, 2,1 millió ember vált földönfutóvá, lakások 92 százaléka rongálódott vagy semmisült meg.

Mi várható a megszállt palesztin területekren ebben az évben?

Tartós tűzszünet nélkül a civil áldozatok száma tovább fog nőni. Gáza szinte teljes lakossága szenved az élelmiszerhiánytól, a szakértők szerint könnyen éhínség söpörhet végig a régióban, ha nem jutnak hozzá a humanitárius segélyekhez. Az ellátórendszer összeomlása, a kórházak üzemképtelensége miatt a lakosság nem kap megfelelő egészségügyi ellátást.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a palesztin területeken végzett tevékenységéről itt olvashatnak.

Segélyszerveztünk segítségével Gázából sikerült kimenekítenünk egy palesztin családot. Történetük itt olvasható.   

 Libanon: Az Izrael és Hezbollah közötti konfliktus elmélyítette a válságot

A zsidó állam és a siíta iszlamista szervezet háborúja következtében Libanon felkerült a humanitárius vészhelyzettel sújtott országok listájára.

2024. november 27-én a két fél tűzszüneti megállapodást kötött, egy viszonylag békésebb időszakot teremtve így a két hónapig tartó intenzív földi és levegőben folytatott csatározás után. Ugyanakkor humanitárius katasztrófa továbbra is fenyegeti a közel-keleti régiót, benne Libanont, ahol 1,4 millióan váltak menekültté, Észak-Izraelben pedig 60 ezren. A több éve tartó gazdasági válság következtében az egészségügyi ellátórendszer meggyengült és rekordszámú állampolgár szenved az éhínségtől.

Mi vár Libanonra 2025-ben?

A fegyveres konfliktus eszkalációja a már most is humanitárius támogatásra szoruló 3,7 millió libanoni számára jelenthet újabb fenyegetést. A gazdasági feszültségek és a harci cselekmények miatt az állam egészségügyi rendszere összeomlóban van: nyolc kórházat kénytelenek voltak bezárni és hét csökkentett kapacitással működik. A fertőző betegségek, köztük a kolera terjednek az országban.

Az ellehetetlenülő gazdaságban a lakosság 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a helyi fizetőeszköz 98 százalékkal veszített értékéből 2019 óta, az élelmiszerárak pedig 350 százalékkal nőttek. A helyzet romlásával a libanoni hatóságok fontolóra veszik a szíriai menekültek visszatoloncolását hazájukba a jelenlegi veszélyek dacára.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat libanoni tevékenységéről itt olvashat.

Szíria: A meglepetésszerű offenzíva veszélyezteti a stabilitást

Szíria visszakerült a humanitárius válsághelyzettől veszélyeztetett országok listájára, miután 2024 végén paramilitáris csoportok rajtaütésszerű támadást indítottak a kormányerők ellen. Jelenleg Szíriában bizonytalan a helyzet: nemhivatalos fegyveres erők uralják Damaszkuszt, Asszád elnök pedig Moszkvába menekült. A relatív stabilitás évei után a konfliktus eszkalációjával újra szíriaiak millió néznek szembe a létbizonytalansággal. Az ország újjáépítése 400 milliárd dollárt igényelne.

A háború korábban a világ második legnagyobb migrációs válságával járt,13,8 millióan hagyták el lakhelyüket és kerültek a létfenntartási nehézségek közé, akik közül sokan elkezdtek visszatérni korábbi lakhelyükre, anélkül, hogy humanitárius segítségre számíthatnának az újrakezdéshez.

Milyen kockázatok várnak Szíriára 2025-ben?

A háború és bizonytalanság tizennégy évét követően ma a szíriaiak 90 százaléka él a szegénységi küszöb alatt és 72 százaléka függ a segélyektől. A helyi valuta a hiperinfláció következtében összeomlott, az élelmiszerek elérhetetlenné váltak. A 2023-as földrengés 8,8 millió embert érintett, és az alapvetően is gyenge gazdaság helyzetét tovább nehezítette. Az öt év alatti gyermekek körében nagy arányú az alultápláltság. Számos család kénytelen volt többször is migrálni. Ezek a potenciális veszélyek tovább súlyosbodhatnak, ha a konfliktus eszkalálódik 2025-ben.

A Szíria jövőjével kapcsolatos bizonytalanság újabb összetűzésekbe torkollhat. Korábban a fegyveres csoportok egymással harcoltak, és ez megint megismétlődhet. Észak -Szíriában a törökök akciói is ronthatják a helyzetet, és az Iszlám Állam és más szervezetek beavatkozása fokozhatja a káoszt és destabilizálhatja a régiót.

Az aszály következtében vízkorlátozásokat vezethetnek be, ami a kolera terjedését is szolgálhatja a túlnépesedett menekülttáborokban, ahol limitált a vízhez való hozzáférés. Az egészségügyi egységek fele működésképtelen, a kórházak harmada részben vagy teljesen be van zárva.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyike azon kevés humanitárius szervezeteknek, amelyek Szíriában a háború kirobbanása óta folyamatosan tevékenykednek.

Az egészségügyi létesítmények hiányát mozgó orvosi egységekkel, ideiglenes gyógyszertár felállításával, a hazatelepülést reintegrációs programmal, a régi otthonok újraépítésével, munkahelyteremtéssel és mezőgazdasági fejlesztéssel segítjük.

Szíriában végzett munkánkat a szervezet adománygyűjtő oldalán támogathatja.

Myanmar: Országszerte terjedő konfliktus

A délkelet-ázsiai ország az erősödő belső feszültségek és a klímaváltozás okozta károk miatt került a humanitárius válsághelyzettől fenyegett országok élvonalába. Mióta 2021-ben a katonaság átvette az irányítást, az erőszak fokozódott: a helyi lázongások továbbgyűrűztek, szélesebb konfliktussá fajultak, és 3 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát. Mindezek mellett ciklonok és árvizek sújtották az országot, ezzel további területek néptelenedtek el. A vízellátó hálózat és az egészségügyi rendszer a háborús károk miatt nem képes betölteni feladatát. Az ország 55 millió állampolgárának jelentős része, 15 millió személy élelmiszerrel való ellátása nem biztosított.

Mi vár Myanmarra 2025-ben?

A rövid életű tűzszünet kifulladása után folytatódhatnak az erőszakos cselekmények, miközben törvényen kívüli fegyveres csoportok támadják a hatalmon lévő Állami Közigazgatási Tanácsot. Az egészségügy fertőző betegségek, köztük a kolera terjedésével küzd, amely 2021 óta 1500 áldozatot követelt. A ciklonoknak és árvizeknek kiszolgáltatott közösségek csak a globális klímaalap 0,25 százalékát kapják a klímaváltozás káraival való megküzdésre.

A növekvő erőszak, a bürokrácia és a finanszírozás hiánya megnehezíti a segélyek célba juttatását. 2025-ben várhatóan a 19,9 millió segélyre szoruló embernek csak egy kis része kap majd támogatást, az ENSZ 5,5 milliónak tud életmentő támogatást eljuttatni.

Haiti: A bandák erőszakos cselekményei humanitárius összeomláshoz vezetnek.

A felfegyverkezett bűnözők működése és a kormány alkalmatlansága krízisbe sodorta Haitit. Jovenel Moïse elnök 2021-es meggyilkolása súlyosbította az instabilitást. A törvényen kívüli csoportok egyre erősebbek és szervezettebbek, kiterjesztették befolyásukat és erősítik a káoszt. A természeti csapások: földrengések és hurrikánok fokozzák a krízist. A lakosság közel fele éhínségtől szenved.

Mi várható Haitin 2025-ben?

A jelenlegi Ideiglenes Elnöki Tanács a politikai instabilitás közepette továbbra is nehezen küzd meg az ország biztonságának helyreállításával. A bűnözőcsoportok térnyerése miatt a szexuális erőszak, az emberrablások, kitelepítések és zsarolások akadályt gördítenek a humanitárius erőfeszítések és a gazdasági fellendülés elé. Az otthonaikat elhagyni kényszerülő gyermekek nagy része nem tud iskolába járni, és így könnyű célponttá válnak a bandák számára.

A társadalom egyre nagyobb része küzd az éhezéssel és a járványokkal, mivel a bandák ellehetetlenítik a humanitárius segítségnyújtást és korlátozzák a lakosok egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését. A lakosság fele – 5,5 millió fő – nem képes hozzájutni megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, 2 millió embert éhínség sújt. Az infrastruktúra hiányosságai és klímasokkal való megküzdés nehézségei súlyosbítják a viharok és földrengések hatását.

Venezuela: sokmillió menekült világszerte

Az országban hosszú évek óta tartó krízis következtében 7,1 millió menekült hagyta el a dél-amerikai államot: közel 6 millió Latin-Amerikában, közülük több, mint 5 millió szorul segélyre. 7,7 millió személy várja a támogatást az országon belül.

Nicolas Maduro 2024-ben, 12 évi regnálás után újabb hat évre szerezte meg a hatalmat.

A venezuelai helyzet 2015 óta több, mint 7 millió személyt késztetett az ország elhagyására, az otthon maradt 28,7 millió pedig hiperinflációval, működésképtelen egészségüggyel és éhséggel néz szembe.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Venezuelában is segít, bővebb információkat itt olvashat.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat évtizedek óta végez aktív segítő, fejlesztő munkát a világ minden táján, kiemelt fókusszal a Közel-Keletre és szubszaharai Afrika egyes országaira. Munkánkat nyomon követheti híradásainkon keresztül.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóirata, a Máltai Tanulmányok 2024-ben egy teljes lapszámot szentelt a világunkat sújtó humanitárius válságok legküzdésének, a nemzetközi fejlesztés kérdéseinek.

A téma hazai szakértői egy kerekasztal-beszélgetésen vették végig a Globális Déllel kapcsolatos dilemmákat.

A térség kérdéseivel foglalkozó szakemberekkel készült interjúk megtekinthetőek szervezetünk YouTube csatornáján:

o   Csendes forradalom a nemzetközi segélyezésben – beszélgetés Kiss Judit akadémikussal https://www.youtube.com/watch?v=jv-uh_ytNX4

 o   Új donorok, régi konfliktusok – nemzetközi segélyezés a Közel-Keleten (beszélgetés Csicsmann Lászlóval) https://www.youtube.com/watch?v=Zqr15VT-SUY

o   Körkép afrorealista szemüvegen át – a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője, Tarrósy István gondolatai https://www.youtube.com/watch?v=BG53lNGhHEM&t=1023s

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi segélyezési munkáját Ön is támogathatja: https://adomanyozz.hu/gyujtes/nemzetkozi

 

 

 

 

 

[/av_textblock]