A 2022. február 24-én, Ukrajnában kitört fegyveres konfliktus következtében több mint kétmillióan voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, minden tizedik ukrán menekült Magyarországra érkezett.

A menekültek alapvetően két csoportba sorolhatók: egyrészt voltak, akik tartózkodásukat, esetleges tovább utazásukat maguk, saját erőforrásból vitték végig, mert az ehhez szükséges anyagi háttér, információ, kapcsolatrendszer rendelkezésükre állt; illetve azok a menekültek, akik anyagi hátterük miatt a fogadóország szociális támogatására voltak utalva.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat humanitárius tevékenysége mindkét körre kiterjedt.

Karitatív szervezetünk a kezdetektől az azonnali segítségnyújtásra törekedett, a vészhelyzetkezelési tapasztalatainkra építve a konfliktus kitörésekor rögtön megjelentünk a határnál, Beregsurányban, illetve a kárpátaljai Máltai Szeretetszolgálatnak Beregszászon tudtunk támogatást nyújtani.

Beregsurányban a határátkelőtől a település központjáig az önkormányzat és más támogatók szállították az érkezőket. Azokat, akiknek sem úticélja, sem fuvarja nem volt, a máltaiak összekötötték olyan személyekkel, akik szállást és szállítást ajánlottak fel. A Szeretetszolgálat mozgó konyhája és a helyi önkormányzat élelmet és forró teát, kávét biztosított a menekülőknek, valamint az adományozók itt adhatták át felajánlásaikat.

A máltai segítőpont hatékonyan kialakított rendszer szerint működött a helyi önkormányzattal, rendfenntartó szervekkel, önkéntesekkel szoros együttműködésben. A határon átkelőket buszokkal szállították a település központjába átköltöztetett állomásra, ahol önkéntes tolmácsok segítségével felmérték, hogy kinek mire van szüksége, majd ennek megfelelően segítettek a fuvar, szállás megszervezésében, amelyek többnyire önkéntes felajánlásokból származtak.

Beregsurányban most is folyamatosan fogadjuk a határon átlépőket: a szervezet nonstop működő segítő pontján havi négyszáz-négyszázötven ember fordul meg, a munkatársak élelmiszerrel, szállással, információval, gyógyszerrel, ügyintézéssel támogatják az érkezőket, igény szerint a menekültstátusz igényléséhez, vagy a tovább utazáshoz is segítséget adnak.

Beregszászon, a határ túloldalán a kizárólag ukránul beszélő menekülőket Magyarországra való érkezésük megkönnyítése érdekében információs kísérő lappal látták el. Ezt a dokumentumot a máltai segítők töltötték ki, és többek között olyan információkat rögzítettek rajta, mint az érkező felnőttek és gyermekek száma, tervezett úti cél, van-e betegségük, szükségük van-e szállásra, és ha igen, mennyi időre.

Beregszászon logisztikai központ létesült, ahol a magyarországi adományokat fogadták és indították útnak a kárpátaljai és azon túli településekre.

Ugyancsak kritikus pont volt a menekülők útvonalában a Keleti pályaudvar. A háború kitörésétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat itt várta azokat a menekülteket, akik vonattal érkeztek a fővárosba. Ide nem a Záhonyból közvetlenül érkező vonatok futnak be, hanem más országokból érkező szerelvények,melyeken változó létszámban utaztak ukrajnai menekülők.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai az élelmiszer-gyorssegély biztosításán kívül információnyújtással és széleskörű ügyintézéssel segítettek: a vonatjegyek megvételében, a valuta váltásában, a szálláshelyek megszerzésében. Azokat, akik Budapesten igényeltek szállást, a Katasztrófavédelem fuvarozta. A tovább utazókat a Szeretetszolgálat praktikus tanácsokkal segítette. Azokat pedig, akik repülővel folytatták útjukat, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai vitték ki a reptérre.

Az azonnali humanitárius krízis megoldásán túl a következő hónapokban kiépült az a logisztika, amely mind a hazánkba érkezett, mind az Ukrajnában maradt, de segítségnyújtásra szorulók ellátását segíti. 68 adománygyűjtő ponton 253 millió forint értékű adományt osztottak ki munkatársaink és a minket segítő önkéntesek, és több, mint kilencezer főt szállásoltak el.

Összességében több, mint százharmincezer menekülőt támogattunk valamilyen módon.

Köztük van az az ezerötszáz ukrán állampolgár, akik számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi szinten is kiemelkedő módon komplex programot indított, amellyel a magyarországi letelepedésüket, beilleszkedésüket igyekszünk megkönnyíteni.

2024. február 24-ig 484 ukrán menekült család, összesen 1511 felnőtt és gyermek vett részt a szervezet integrációs programjában, amely a támogatások nélkül folytatódó, önálló életükre készíti fel őket.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy évre köt együttműködési megállapodást az integrációs programba felvett családokkal, hogy a támogatási időszak végére túljutva az őket ért megpróbáltatásokon, kilépve a támogatásra szoruló menekült létből, immár önállóan képesek legyenek gondoskodni magukról. Ennek eléréséig a program a segítségnyújtás számos módját kínálja a résztvevőknek: bérelt lakásokban helyezi el a családokat, magyar nyelvi oktatást nyújt gyermekeknek és felnőtteknek, segít eligazodni a magyarországi oktatási és egészségügyi rendszerben. A mindennapokban családgondozók kísérik a menekülteket, hozzájuk fordulhatnak a felmerülő problémákkal.

A menekültek munkába állását egy teljes csoport segíti. Az uniós támogatásból finanszírozott program indulása óta a résztvevők között akadt gépész, könyvelő, műtős szakápoló, gyógyszerész, nyelvtanár és közgazdász is, a legtöbben azonban gyárakban vagy az építőiparban helyezkedtek el, sokan operátorként kaptak munkát. Az eredeti szakmájukban egyelőre csak kisebb részük tudott elhelyezkedni, van, aki segédápolóként, előadóművészként, vagy beszerzőként dolgozik.

Az ukrán menekült családok gyermekei iskolába és óvodába járnak. A felnőtteknél gyorsabban sajátítják el a magyar nyelvet, integrációjukat azonban nehezíti, hogy a háborús élmények miatt többen pszichésen terheltek, nehezen viselik például a zajt, váratlan helyzetekre sokszor túlzott indulattal, vagy éppen visszahúzódva reagálnak. Az események feldolgozását pszichológusok, tanácsadók segítik, a program pedig táborokkal, kulturális programokkal, közösségi alkalmakkal segíti beilleszkedésüket. A sportoló gyermekek jellemzően könnyebben megtalálják helyüket az új környezetben, magyarországi egyesületek tehetséges röplabdázó, cselgáncsozó, jégkorongozó gyermekeket igazoltak eddig a menekültek közül.

Az integrációs program utolsó hónapjaiban már a támogatások nélküli időszakra készítik fel a családokat, közösen kiszámítva, milyen kiadásokat kell saját bevételeikből fedezni, beleértve akár az új albérlet kaucióját is. A programból eddig kikerült családok döntő többsége sikeresen önállósodott, a kétszülős családoknak sokszor már némi tartalékot is sikerült képezni az indulásig, a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák számára nagyobb kihívást jelentett a váltás, de a többségük ugyancsak megerősödve lépett tovább a program kifutása után.