A híroldalak kezdőanyagait a 2023-as év lezárultával is a Gázában és Ukrajnában zajló események uralják, ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet azokra a humanitárius katasztrófával fenyegető csomópontokra, amelyek elkerülik a média és a donorok figyelmét, nem egyszer a problémák komplexitása vagy a geopolitikai szempontok miatt.
Az „élhetetlenné váló” Gázai övezetben, ahol Izrael negyedik hónapja igyekszik megsemmisíteni a Hamász erőit, igen nagy a szükség a nemzetközi támogatásra, hiszen immár 23 ezer ember vesztette életét, és a 2,3 milliós lakosság 85 százaléka – akik nem tudják elhagyni lakóhelyüket – kényszerül elviselni a bombázás és szárazföldi invázió hatásait. Palesztinok tízezrei betegen vagy sérülten nélkülözik a kórházi ellátást, és Izrael teljes körű támadása csak nagyon minimális humanitárius segítséget enged át a területre, ahová nem jut be víz, élelem, üzemanyag és elektromos áram. A szélsőjobboldali izraeli miniszterek – Itamar Ben-Gvir és Bezalel Smotrich legutóbbi kijelentései táptalajul szolgáltak az etnikai tisztogatástól és népirtástól tartó aggodalmaknak.
Ukrajnában milliók élnek félelemben az állandó bombázások miatt és folytonos készenlétben állnak arra, hogy el kell hagyniuk otthonaikat – az orosz invázió réme pedig a nemzetközi figyelem lanyhulásával továbbra is ott függ fejük felett.
De nem csak Gáza és Ukrajna népe szenved.
Az ENSZ legfrissebb felmérése szerint a Föld 72 országában közel 300 millió ember igényel humanitárius segítséget és védelmet 2024-ben. A tavalyi évben a szükséges támogatások kevesebb mint 40 százaléka érkezett be, az idei évre pedig az ENSZ ambíciói ennél is szerényebbek.
Az új év beköszöntével emberek tízmillióit fenyegeti az extrém hideg vagy éhség, míg a finanszírozási korlátozások vagy a túlterhelt segélyezési rendszer és a nemzetközi figyelem hiánya számos nélkülözőt foszt meg a szükséges támogatástól.
Számok: 25 millió személy (a lakosság több mint fele) szorul humanitárius segítségre. Több mint 7 millió embert telepítettek ki.
A konfliktus áprilisban robbant ki, amikor a szudáni hadsereg és a félkatonai Rapid Support Forces (RSF: Gyors Támogató Erők) közötti összecsapás a világ legnagyobb belső menekültválságát idézte elő. Több mint 7 millió szudáni hagyta el otthonát, köztük másfél millióan olyanok, akik külföldre távoztak. Khartumot feldúlták, az RSF-et Darfurban etnikai tisztogatással és népirtással vádolják. A nemzetközi felek közvetítése mostanáig eredménytelen maradt, a segélyszervezetek a legnehezebb körülményekkel néznek szembe, az anyagi támogatás elégtelensége mellett. A segélyek címzettjei a kölcsönös segítségnyújtásra létrehozott helyi csoportok voltak, de a támogatások elmaradása miatt be kellett hogy szüntessék tevékenységüket. Félő, hogy Szudán az RSF által uralt nyugati és a hadsereg irányította északi része között – Líbiához hasonlóan – szakadás következik be, azzal a kilátással együtt, hogy a diplomáciai elfogadásáért kampányba kezdett RSF totális uralomra akar törni előbb-utóbb.
Számok: 2.5 millióan hagyták el lakóhelyüket, 2023 októbere óta 660 ezren. A 2023-as segélyezési tervben ennek a tömegnek csak egyharmadára számítottak.
Mióta 2021 februárjában a katonai vezetésű kormány hatalomra került és letartóztatták Aun Szan Szu Kjit, a hónapokkal korábban elsöprő győzelmet arató párt vezetőjét, katonai csoportok tucatjai egyesültek, hogy szembeszálljanak a Juntával. Egyesek úgy látják, hogy ezeknek a csoportoknak a térnyerése – amelyeknek számát immár 250-re tehetjük – a Junta gyengülésének jele lehet, és megalapozhatja a reményt annak bukására is. Mások attól tartanak, hogy a fegyveres megoldás csak elmélyíti a humanitárius válságot, amely kevés figyelmet kapott eddig. Rövid távon mindenképp kibontakozóban van a krízis, hiszen a harcok erősödését követően 660 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Mivel a jelenlegi vezetés a nemzetközi segélyezési szervezeteket nem engedi be az országba, a helyi segítő csoportok szorulnának erőteljesebb külföldi támogatásra.
Számok: Haiti lakosságának több mint fele – 5,2 millió fő – szorul nemzetközi segítségre vagy védelemre. 2023-ban több mint négyezer ember halt meg a bandák akciói következtében, 80 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. A nemi alapú erőszak hihetetlen mértéket öltött.
Az erőszakos csoportok Jovenel Moïse elnök 2021 júliusi meggyilkolása után nyertek teret Haitin. Gyilkosságok és erőszakos cselekmények harapóztak el a fővárosban – és a karibi ország más részeire is átterjedtek. Az ENSZ fegyveres csapatait kenyai szerepvállalásuk tartotta fel tavaly, a lakosság abban bízik, hogy idén megérkezik a nemzetközi segítség. Ugyanakkor Haitinek nincs választott törvényhozása, ezért sokan attól tartanak, hogy a bandákkal való külföldi leszámolás csak a korrupt politikai és pénzügyi elit malmára hajtja a vizet. A humanitárius helyzet sürgető, ugyanakkor az országban nagyon nehéz a lakossághoz eljuttatni a segélyeket. Mintegy 200 ezer ember hagyta el lakóhelyét, és a helyzet csak romlott azáltal, hogy 2023-ban 115 ezer haiti lakost deportáltak vissza hazájukba külföldi államokból. 3,3 millió ember nem jut egészséges ivóvízhez, és a főváros egyes részein mindenki súlyosan alultáplált, legjobb esetben is csak napi egy étkezéshez jutva.
Számok: : 8,8 millió ember nélkülözi a segítséget Maliban, 400 ezren az országon belül menekültek másik lakóhelyre. 3,7 millióan szorulnának támogatásra Burkina Fasoban, ott 2 millió ember belső menekült. Nigerben 4,3 millióan várnak segélyre, és 335 ezren voltak kénytelen elhagyni lakóhelyüket.
A dzsihádista lázadások és a politikai bizonytalanság Burkina Fasoban, Maliban és Nigerben, a Száhel övezet országaiban egyre rontják a helyzetet. Nigerben tavaly katonai vezetők ragadták magukhoz a hatalmat, és ezzel a régióban mindenhol junták jutottak irányításhoz, akik jelentős helyi támogatást élveznek, de diplomáciailag elszigeteltek. A nigeri puccs után folytatódtak a dzsihádista támadások, és az ECOWAS, a Nyugat-Afrikai Országok Gazdasági Közössége által életbe léptetett szankciók komoly nehézségeket okoznak a három államban. A Burkina Fasot irányító rezsim beszüntette a tárgyalásokat a dzsihadistákkal és inkább a totális háború irányába mozdult el, a felkelők pedig a hadsereget támogató közösségeket veszik ostrom alá. Mindeközben Maliban a helyi vezetés kitessékelte az ENSZ egy évtizede működő békefenntartó misszióját, és egy új, veszélyes háborút indított el az északon működő, tuaregek által uralt fegyveres csoportokkal.
Számok: 49 millió fő (a tágabb értelemben vett Afrika Szarva régióban) küzd az élelem megszerzésének bizonytalanságával. Több, mint 19 millió hagyta el lakhelyét aszály, konfliktus vagy áradás miatt.
A rekordmértékű aszályt követően Afrika Szarvának nagy területein a lakosságnak katasztrofális áradásokkal kellett szembenéznie. 2 millió embert telepítettek ki, teljes falvak váltak lakatlanná az El Niño okozta heves esőzések következtében. A konfliktusok is terjednek a régióban. Az ethióp kormány és a Tigray terület között megkötött békeszerződés már egy éve tart, de maradtak buktatók, és Amharában illetve Oromiában kiújultak a harcok. Szomália al-Shabab elleni fellépése a kezdeti eredmények után megfeneklett, miközben a szudáni háború megállítására irányuló regionális erőfeszítések korlátozott eredményt értek el. A vörös-tengeri rivalizálás is kiújult: Ethiópia tengeri hozzáférést célzó erőfeszítései miatt egyezményt kötött a tengerparttal rendelkező Szomalilanddel, Szomália szakadár tartományával. Mogadishu, amely sajátjának tekinti a területet, szimbolikusan annulálta a szerződést és azt agresszív aktusnak nyilvánította, amely aláássa a szuverenitását.
Számok: Közel 7 millió belső menekült. 25 millióan néznek szembe az élelmiszer-ellátás bizonytalanságaival
A Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtó migrációs válság rekordmennyiségű, 6,9 millió embert érintett tavaly és már 2024-ben viharos fordulatoknak lehetünk szemtanúi. Félix Tshisekedi elnök hatalmas győzelmet hirdetett a decemberi választáson, de az ellenzéki jelöltek újraszámolást követelnek, jelentős számú visszaélésről számolva be. Az ENSZ hosszú ideje jelen lévő missziója eközben felgyorsította kivonulását a térségből, a biztonsági helyzet romlásának dacára. Különösen keleten erősödtek fel a harcok a Ruanda által támogatott M23 lázadó csoport és a kongói hadsereg között, amelyet a helyi milíciák és külföldi zsoldosok támogatnak. A civilek az északkeleti Ituri régióban és a sokat szenvedett Kivusban néznek szembe biztonsági fenyegetésekkel.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Afrikában folytatott programjairól itt olvashat bővebben
Számok: 15.3 millió ember szorul támogatásra a februári földrengés következtében, október óta 120 ezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát a világ legnagyobb migrációs krízisének hatására
Már 2023 elején a gazdasági összeomlás, klímaváltozás és elhúzódó háború miatt rekordmagas volt a humanitárius segítségre szorulók száma Szíriában. Az év végére a helyzet csak még rosszabb lett. A Törökországot és Észak-Szíriát sújtó erőteljes földrengés-hullám több mint 4500 ember halálát okozta Szíriában (Törökországban pedig több mint 50 ezer áldozatot követelt), több tízezer házat tett lakhatatlanná, és milliók életét veszélyezteti egy olyan országrészben, amelyet a krízis amúgy is jelentősen sújtott. Júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem újította meg azt a határozatot, amely átengedte volna a segélyt a török-szíriai határon, ami azt jelenti, hogy a lázadók által ellenőrzött országrészbe való bejutás jelenleg Bassár el-Aszad elnök engedélyétől függ. Októberben a szíriai kormány és orosz szövetségese Idlib városában lévő célpontokat bombázott, amelynek következtében 120 ezren hagyták el otthonukat. Ha ehhez hozzátesszük a kolerajárvány fellángolását és a segélyezés alacsony szintjét, valamint hogy a Világélelmezési Program is leállítja a támogatását idén januártól, azt láthatjuk, hogy a helyzet több, mint aggasztó.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szíriai jelenlétéről itt talál további információkat.
Számok: 21.6 millió fő szorul támogatásra. Az ENSZ segélyek csökkenőben: 2021-ben 62%, 2022-ben 53% és 2023-ban 38%.
A jemeni húszi lázadók és a szaúd-arábiai kormány – amely a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogatja – két éve tárgyal a konfliktus lezárásáról. Ezek a háttértárgyalások bizonyos eredményekkel jártak ugyan, de békekötést még nem sikerült tető alá hozni, ugyanakkor az, hogy a Vörös-tengeren kereskedelmi hajók megtámadásával a húszik megpróbáltak csatlakozni az izraeli-Hamász háborúhoz, aláássa a közeledést és a tárgyalások dinamikája megváltozhat. Ugyanakkor az ország masszív humanitárius kihívással néz szembe: Jemenben agresszíven terjed a kolera, a Világélelmezési Program 2023 végén bejelentette, hogy a húszik által irányított Észak-Jemenben leállítja az általános élelmiszer-segélyeket a hatóságokkal való megegyezés hiánya miatt. Az élelmezési válságtól régóta sújtott országban dolgozó NGO-k arra figyelmeztetnek, hogy ez a lépés tovább súlyosbítja az amúgy is kritikus humanitárius helyzetet, aránytalanul nagy mértékben sújtva a legkiszolgáltatottabb népességcsoportokat, köztük a gyermekeket, a terhes nőket és az időseket.
Számok: 7,1 millió menekült világszerte: közel 6 millió Latin-Amerikában, közülük több, mint 5 millió szorul segélyre. 7,7 millió személy várja a támogatást az országon belül.
Nicolás Maduro elnök döntése decemberben az olajban gazdag guyanai Essequibo régió terület annektálásáról az utolsó szem volt abban a láncban, amely 2023 során egyre gyengítette a reményt a politikai, humanitárius és gazdasági válság befejeztét illetően. A venezuelai helyzet 2015 óta 7 millió személyt késztetett az ország elhagyására és az otthon maradt 28,7 millió pedig hiperinflációval, működésképtelen egészségüggyel és éhséggel néz szembe. Maduro kormánya aláírt egy egyezményt az ellenzékkel a 2024-es választások szabad és monitorozott lebonyolításáról, és ez az USA Venezuelával szembeni olajipart érintő szankciónak feloldását is jelenti. Néhány nappal később az ENSZ beleegyezett, hogy egy vagyonkezelői alapot hozzon létre a szankciókkal sújtott venezuelai vagyon külföldi befagyasztásának feloldására a humanitárius szükségletek kielégítése érdekében. Ám ahogy az ellenzék erőre kapott, Maduro a hatalmát féltve letartóztatta a másik oldal vezető személyiségeit. Essequibo elcsatolásával együtt ez veszélybe sodorja az USA szankcióinak feloldását, a régió destabilizálódásához és Venezuela újabb humanitárius vészhelyzetéhez vezethet.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Venezuelában is segít, bővebb információkat itt olvashat.
Számok: 23,7 millió személy szorul segélyre. 6,3 millió hosszú ideje kénytelen lakóhelyétől távol élni. 3,7 millió gyerek – köztük 2,2 millió lány – nem jut taníttatáshoz.
Mielőtt a gázai válság kitört volna, az ENSZ az afganisztáni helyzetet ítélte a legsúlyosabbnak világszinten, ugyanakkor a tálibok 2021-es hatalomátvétele után Afganisztán kikerült a nemzetközi média látóköréből. Bár a nyugati erők távozása utáni konfliktusos kitelepítések száma csökkent, az ország továbbra is küzd a négy évtizedes háború következményeivel, a klímaváltozás sokkjával és az iszlám emirátus kormányával, amelyet továbbra is az emberi jogok megsértésével vádolnak és a nemzetközi közösség nagy része szankciókkal sújtja és kiközösíti. Kérdés, hogyan lehetne elérni az enyhülést, különösen a Heratban októberben bekövetkezett földrengés-sorozat és a szomszédos Pakisztánból kitelepített százezrek beáramlásának következményei közepette. Bár tárgyalások már folynak, a megállapodás kritikusai a nőknek nyújtott jogok tekintetében több előrelépést követelnek, amely feltétele lehet a diplomáciai kapcsolatok rendezésének, az afgán központi bank befagyasztott tartalékai feloldásának és a tálibok elleni szankciók eltörlésének.
Országos központ
Nemzetközi kapcsolatok
1011. Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax: +36-1-391-4728
E-mail: nemzetkozi@maltai.hu
