Szeptember 15 és 17 között rendezte meg a prágai Károly Egyetem Viva Africa: Africa and (the Other) Europe (Viva Afrika: Afrika és (a másik) Európa) című konferenciáját, melyen Solymári Dániel – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok munkacsoportjának vezetője – és kolléganője, Czirják Ráhel is tartott előadást. A COVID-helyzetre való tekintettel a konferencián online is részt lehetett venni.

Czirják Ráhel (Examining neo-colonialism through EU-African trade relations) előadásában azt vizsgálta, hogy a neo-kolonizációt jellemző egyik legfőbb szimptómája, az egyenlőtlen gazdasági viszonyok mennyiben mutathatók ki Afrika és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatában. Ha ugyanis az aszimmetria fennáll, van létjogosultsága tovább vizsgálni, hogy ezen kapcsolatrendszerek neo-koloniárisak-e, vagyis, hogy az erősebb fél újragyarmatosítja-e a gyengébbiket. Az előadásból kiderült, hogy mind a kereskedelmi forgalom, mind pedig a termékszerkezet tekintetében Afrika gazdaságilag alávetett szerepben van az EU-val szemben. Ám annak eldöntése, hogy neo-koloniáris-e a viszonyuk további vizsgálatot igényel.

Solymári Dániel Tarrósy Istvánnal, a Pécsi Tudományegyetem külügyi igazgatójával, a pécsi Afrika Kutatóközpont vezetőjével tartott közös előadást Pragmatikus magyar külpolitika Afrikával szemben a hatvanas években: oktatási csereprogramok, kulturális transzferek és újjászületésük a 2010 -es években (Pragmatic Hungarian foreign policy towards Africa in the 1960s: Educational exchanges, cultural transfers and their rebirth in the 2010s címmel). Előadásukban levéltári kutatások és interjúk eredményeiként mutatták be Magyarország Afrika-politikáját az 1960-as évektől kezdve, aminek meghatározó eleme volt az alaposan átgondolt oktatási és kulturális csereprogramok, melyek kereskedelmi és befektetési megállapodásokkal egészültek ki. Számos esettanulmányt mutattak be arról, hogy ezek a kulturális, tanulmányi kapcsolatok milyen hatással voltak az országok közötti viszonyra.

Szeptember 23-24-én hatodik alkalommal került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Afrika Tanulmányok Konferenciája (African Studies Conference), mely az Afrikai valóság: konfliktus és kooperáció címet viselte. A nemzetközi konferencia célja az volt, hogy a sztereotípiákat megdöntse és az afrikai helyzetet afro-realista szemüvegen keresztül láttassa.

Visszatekintő: Együttműködésben a PTE és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A kétnapos rendezvényen online és személyes formában is részt lehetett venni. Szakmai előadók a világ minden tájáról érkeztek: Közép-Kelet-Európától kezdve, Afrikán át Amerikáig. A konferencia fő előadója Mohamed Salih, a Rotterdami Erasmus Egyetem Nemzetközi Fejlesztés közgazdász professzor emeritusa volt, aki Afrika és a demokrácia-vita hanyatlása címmel tartott prezentációt.

Napjainkban globális mértékű demokrácia hanyatlásról beszélhetünk, ám az erről szóló diskurzus nem újkeletű. A történelem során a demokráciának voltak hullámvölgyei, ám ez sosem magának a demokrácia intézményének kudarcát jelentette, hanem adott állam létjogosultsága kérdőjeleződött meg azzal, hogy diszfunkcionálissá vált, nem a demokrácia rendszerébe illeszkedően működött.

A második konferencia napon Czirják Ráhel The Hungarian Charity Service of the Order of Malta in Kenya: Lessons of an Ongoing Researhc (A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Afrikában: Egy folyamatban lévő kutatás tanulságai) címmel a szervezet legfrissebb kenyai kutatásáról számolt be. A júliusban megvalósított mikro-kutatás célja az volt, hogy felmérje, milyen a hatása a Szeretetszolgálat által 2012-ben épített, majd 2015-ben felújított szanitációs központnak Kiberában, Kenya – egyben Afrika – legnagyobb nyomornegyedében. A másik cél az ott élők életkörülményeinek feltérképezése volt. A folyamat jelenleg az adatfeldolgozás fázisában tart, így konkrét vizsgálati eredményekről nem tudott beszámolni, ám a vizsgálat már ezen a ponton is számos tanulsággal szolgált: a vizsgálat egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy egy sikeres, valóban a helyi adottságokhoz igazodó, a tényleges problémákra reagáló fejlesztéshez nem lehet megspórolni a terepmunkát. Így juthatunk ugyanis 100%-ban valid információkhoz.