Az Afrika-kutatók által írt és szerkesztett kötet összefoglalását adja a Kelet-Afrikában megvalósult magyar tudásnak. Dr. Tarrósy István kötetszerkesztő és koordinátor előszavát követően Búr Gábor történeti kitekintését olvashatjuk Magyarok Kelet-Afrikában történeti távlatban címmel. Érdekes leírását kapjuk Zichy Edmund, Teleki Sámuel, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond és Sáska László kalandjainak. Egyik legérdekesebb mind közül a talán kevésbé ismert Sass Flóra, akiről így ír a kötetben: „A számos magyar »útkedvelő« tervét végül nemzetközi összehasonlításban is rendhagyó módon egy nő, Sass Flóra váltotta valóra, akit későbbi férje, Samuel Baker a vidini rabszolgapiacról menekített ki, s akivel 1861-ben indultak útnak Kairóból a Níluson felfelé. A cél a Fehér-Nílus eredetének tisztázása volt. Az út során Baker megbetegedett, ezalatt Sass Flóra vette vállára az expedíció minden terhét.”

A kötet Pusztai Gabriella Magyar orvosok Kelet-Afrikában című munkájával folytatódik. Olyan magyar egészségügyi szakemberek munkásságát mutatja be írásában, akik jelentősen hozzájárultak a térség orvosi ismereteinek bővítéséhez, különösen a modern gyógyászati módszerek helyben történő megismertetéséhez. Valamint fordítva: a trópusi betegségek magyarországi gyógyításának előmozdításához.

 

T. Horváth Attila írásában a magyar építészi géniuszról olvashatunk. Ahogyan írja: „Afrika sokszínűsége az építészet tekintetében is fennáll. A hagyományos építészet a földrajzi, éghajlati és kulturális különbségek függvényében rendkívül változatos formákat eredményezett az elmúlt évszázadokban. A helyben elérhető anyagok – kő, fa, agyag, pálmalevél vagy akár fű – felhasználásával impozáns építészeti kultúra fejlődött ki.” Ebbe kapcsolódtak be magyar szakemberek is, úgymint Polónyi Károly, Vámos György vagy Rózsa Imre. Talán kevesen tudják, hogy a kenyai Commercial Bank épülete, a Siri Guru Singh Sabha szikh templom vagy éppen Addisz-Abeba városközpontját megcélzó településtervezési akciótervnek a kidolgozása is a magyar építészeti tudásra épült.

Solymári Dániel, a Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője e kötetben a magyar hittérítő misszionáriusokról, majd a magyar vonatkozású fejlesztési segélyezési együttműködésekről ír, benne – mások mellett – a magyar Máltaiak úttörő vízügyi és szanitációs programjairól Kelet-Afrika nagyvárosi nyomortelepein.

Mindezeket követően a Kelet-Afrikát megjárt magyar hírességek portréi olvashatóak.

A kötetet Szilasi Ildikó és Mánfai Zoltán turisztikai ajánlója zárja, részben a korábban bemutatott magyar emlékhelyek „nyomában”.

A kötet az Afrika Tanulmányok tematikus különszámaként jelent meg. A PTE keretei közt dolgozó kutatóintézettel évek óta szorosan együttműködik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Nem csupán e kiadványt támogatja a magyar segélyszervezet, de közös kutatási programokat, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek együtt a pécsi és budapesti szakemberek a magyar afrikanisztika erősítése, elmélyítése érdekében.

 

Ajánló: az Afrika Tanulmányok 2020, tavaszi is nyári számában Solymári Dániel és Janet Mangera tanulmánya (link) is olvasható a kenyai nem kormányzati szervezetek, úgynevezett NGO-k történeti áttekintéséről.