Bár számunkra természetes, hogy a csapot megnyitva tiszta ivóvízhez juthatunk, a Föld lakosságának meghatározó hányadának ez még mindig elérhetetlen. A WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai szerint azonban világszinten 2 milliárd fő, csak szennyezett forrásból jut vízhez, amely súlyos következményekkel jár: hasmenés, kolera, vérhas, tífusz vagy a gyermekbénulás lehet e fertőzött víz elfogyasztásának velejárója. A szervezet becslései szerint évente mintegy félmillióan halnak meg a szennyezett vízhez kötődő hasmenéses betegségben.
Kofi Annan, a Nobel-békedíjas korábbi ENSZ főtitkár ezzel kapcsolatban a következőt nyilatkozta: „Nem győzhetjük le véglegesen az AIDS-et, a tuberkulózist, a maláriát vagy más fertőző betegségeket, amelyek a fejlődő világot fenyegetik, amíg csatát nem nyerünk az egészséges ivóvízért és az alapvető higiénés és egészségügyi ellátásért folytatott küzdelemben.”
Ezt a problémát ismerte fel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amikor úgy döntött, hogy a legtávolabbi területeken is feladat van. Közel tizenöt éve van jelen a magyar segélyszervezet Kelet-Afrikában, ahol Kenya, Tanzánia és Uganda nagyvárosi nyomornegyedeiben valósít meg vízügyi, higiénés, szanitációs fejlesztéseket. A magyar Máltaiak munkájának köszönhetően létesült szanitációs központok tiszta vízvételi lehetőséget biztosítanak a helyiek számára, amely fejlesztések jelentősen javítják az ott élők egészségét, életminőségük egészét.
Az első ilyen program 2011-ben a kenyai fővárosban, Nairobiban lévő Kibera nyomornegyedben valósult meg, ahol a Szeretetszolgálat munkájának eredményeképpen komplex higiéniai szolgáltatásokat nyújtó létesítmény épült. Ez egyben az első, ilyen típusú magyar fejlesztés is volt a szubszaharai-Afrikában! A több ezer embert kiszolgáló kőépület hat illemhelyet és hat zuhanyzóblokkot tartalmaz. A központhoz tartozó csatornarendszer nagymértékben csökkenti a környezet fertőzöttségét, az épülethez tartozó nagy kapacitású esővízgyűjtő tartályok pedig környezettudatos és gazdaságos módon tudnak vizet raktározni további felhasználásra. A központ, a nagymértékű terhelés, használati amortizáció okán, 2015-ben került teljes felújításra. A helyi lakosságra gyakorolt hatását pedig 2020-2021-ben pedig komplex, tudományos vizsgálat keretében végezzük, a Nairobi Egyetem közreműködésével.
Hasonló kezdeményezést valósított meg a Szeretetszolgálat Kenya egy másik nagyvárosában, Mombasában található nyomortelepen, Bangladeshben is. Ennek jelentősége abban állt, hogy a Máltaiak elsőként vezették be a vizet e telepre: egy 15 km-es vízvezetékkel rákapcsolódva a városi vízműhálózatra.
2013-2014-ben az ugandai főváros, Kampala egyik nyomornegyedében épült szanitációs központ. A beruházás keretében négy darab, egyenként 2500 literes esővízgyűjtő tartály, 2 biolatrina, vízöblítéses WC-k, szennyvízelvezető csatorna és anaerob lebontású biogáznyerő és feldolgozó egység létesült, melyek a közösség közegészségügyi és higiéniás körülményeinek javítását környezetileg fenntartható módon végzik.
2014-ben vízügyi, szanitációs fejlesztésekre került sor Tanzániában is, Dar es Salaam egyik szegényebb negyedében lévő iskolájában, ahol a Szeretetszolgálat megújította a teljes vízügyi hálózatot, elektromos rendszert, új esővízgyűjtőket épített, valamint új mellékhelyiségeket is létesített, amik összesen 1200 iskolás gyermek és 50 tanár számára nyújtanak higiéniai szolgáltatásokat és tisztavíz-vételi lehetőséget.
A Máltai Szeretetszolgálat Kelet-afrikai projektjeiről részletes beszámolót az alábbi linken olvashat. Mivel a víz az élet alapvető feltétele, Kelet-Afrikán kívül, a világ más pontjain lévő humanitárius katasztrófák esetén is sok esetben fontos eleme a Máltai Szeretetszolgálat segítségnyújtásának a tiszta víz, és megfelelő higiéniai körülmények biztosítása. Így 2004-ben Sri Lankán, majd 2006-ban Pakisztánban is voltak szanitációs elemei a szervezet szerepvállalásának.
Nem győzhetjük le véglegesen az AIDS-et, a tuberkulózist, a maláriát vagy más fertőző betegségeket, amelyek a fejlődő világot fenyegetik, amíg csatát nem nyerünk az egészséges ivóvízért és az alapvető higiénés és egészségügyi ellátásért folytatott küzdelemben.
