Bár Kenya és Magyarország első ránézésre nagyon távoli és különböző országnak tűnhet, vannak olyan társadalmi folyamatok, amik hasonlóan érintik a két államot. Egyik ilyen jelenség a migráció. A társadalom térbeli mozgását számtalan módon csoportosíthatjuk, például a távolság (országon belüli, országok közötti, kontinensek közötti stb.), a kiváltó okok (önkéntes, vagy kényszermigráció), vagy a mozgás célja alapján.

A szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború hatására a lakhelyüket biztonsági okokból elhagyni kényszerülő menekültek tömegesen jelentek meg Magyarországon, akik ellátását, integrációját hazánkban többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végzi. A szervezet ilyen irányú tevékenységekor hosszú évek tapasztalatára támaszkodhat, ugyanis több sikeres integrációs programot is megvalósított az elmúlt évek során. A képviselők az Máltai Szeretszolgálat menekülteknek nyújtott programjait részleteiben megismerték és mint tudástranszfer kérték annak kenyai átültetését

A komplex segítségnyújtás ugyanakkor nemcsak az országhatárt átlépő személyek ellátása esetén alkalmazható. A migráció legalacsonyabb területi szintje a településhatárt átlépő vándorlás, ami a kelet-afrikai országban igen intenzív folyamat. Munkalehetőség hiányában ugyanis jelentős tömegek költöznek vidékről a több lehetőséget, biztosabb megélhetést jelentő nagyvárosokba. Ez a vándorlási célterületeken lakhatási kihívást okoz: sokaknak csak a nyomornegyedekben jut megfizethető hajlék.

A probléma kezelésében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat már több mint egy évtizede segíti az afrikai államot: kenyai nagyvárosi szegregátumokban végez hiánypótló munkát, elsősorban higiénikus WC-ket és tiszta ivóvizet biztosító szanitációs központok létesítésével.

Az integráció és a nyomortelepeken folytatott munka szintetizálásaként pedig 2021-ben indított repatriációs programot a Máltai Szeretetszolgálat Kiberában, Kenya fővárosának legnagyobb nyomornegyedében. A program keretében 50 családnak segít a nyomornegyedből visszaköltözni vidéki otthonaikba, és a tartós megtelepedés elősegítése érdekében képzésekkel és anyagilag is támogatja a kedvezményezettek vállalkozási ötleteik megvalósítását.

A kisumui egyházmegyében megvalósuló szociális innovációnak számító reintegrációs programra a kenyai parlamenti képviselők modellprogramként tekintenek, és a látogatás során kérték annak kiterjesztését az ország többi részére.

Budapesten a képviselőket Solymári Dániel, a Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője fogadta és kísérte. A találkozó során bemutatkozott Prof. Dr. Tarrósy István a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Afrika Kutatóközpontjának igazgatója is, aki a PTE afrikanisztikai munkáját ismertette, valamint az MMSZ és a PTE együttműködésében megvalósított programokat mutatta be. A Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék részeként működő Kutatóközpont kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai felsőoktatásban, ugyanis célja, hogy olyan, Afrikát értő és ismerő szakembereket képezzen, akik munkája, kutatási eredményei becsatornázhatók a különböző releváns szakpolitikai folyamatokba. A szeretetszolgálat 2018-ban írt alá együttműködési megállapodást az intézménnyel annak érdekében, hogy a terepen folyó afrikai segélyezési tevékenységet és a tudományos kutatási módszereket, reflexiókat összekapcsolják. Az együttműködés keretében közös publikációk, ismeretterjesztő és tudományos előadások valósultak, valósulnak meg.

A delegáció püspök tagjai továbbá kérték a Szeretetszolgálat részvételét a kenyai egyetemeken zajló továbbképzésekben, amely már elemeiben elindult a PTE együttműködésével.

A sikeres szakmai találkozó fontos mérföldköve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kenyában folytatott munkájának és további gyümölcsöző munkát vetít előre.