A jótékonysági koncerten fellépett „A zene mindenkié” Egyesület Parafónia Zenekara, a Nem Adom Fel Alapítvány gospel kórusa, a Prima Primissima díjas Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium ütőhangszeres együttese, valamint Malek Andrea énekesnő és édesapja, Malek Miklós.

„A fogyatékossággal élők világnapja arra tanít minket, hogy észrevegyük a sajátunknál nagyobb akadályokat, hogy áttörjük a falakat, átjussunk a gátakon, rámpát tegyünk az árkokra, kiegyenesítsük a felesleges kanyarokat. Találjunk oda, merjünk közelebb menni egymáshoz! A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai óriási tapasztalattal kötik össze az irgalomra szorulókat azokkal, akik segíteni tudnak – itthon és szerte a világban. Jól ismerik a távolságokat, a két egymás mellett élő ember közöttit éppúgy, mint a kontinensek közöttieket. Tudják, hol és miképpen lehet jól, okosan adni, érdemi támogatást nyújtani. Tudják, miből van hiány egy budapesti hajléktalanszállón, vagy egy afrikai nyomornegyedben – méltatta a kezdeményezést köszöntő beszédében Herczegh Anita asszony, a korábbi köztársasági elnök, Áder János felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete. „A máltaisok titka, hogy sosem a lehetetlenre hívnak minket, hanem arra: javítsuk, szereljük, oldjuk meg azt, amit lehetséges! A megosztott tudás vagy néhány egyszerű tárgy világokat köt össze győzedelmesen.”

Amikor 2024 tavaszán a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi segélyezéssel foglalkozó munkatársa a második legnagyobb kenyai város, Mombasa egyik nyomornegyedébe látogatott, hogy a tiszta vízhez való hozzáférés érdekében egy úgynevezett szanitációs központ építése kapcsán a helyi partnerekkel tárgyaljon, egy ezzel összefüggő, de hasonlóan súlyos problémával szembesült. A helyiekkel találkozva ugyanis megtudta, hogy a húszezer lakosú telepen rendkívül nagy arányban élnek fogyatékos gyermekek, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek, és sokuk gyógyászati segédeszközök és akadálymentesítés híján még a lakóhelyül szolgáló bádogviskót sem képesek elhagyni.

Ahogyan az őket többségében egyedül nevelő édesanyák sem képesek őket felügyelet nélkül hagyni és munkát vállalni. Így nem is csak kétszáz, hanem sokkal több ember sorsát pecsételi meg a mozgásban akadályozottság. „A Szeretetszolgálat munkatársai úgy érezték, ennek a több száz embernek a sorsán segíteni keresztényi kötelesség, hiszen szervezetünk alapvetése, hogy a nélkülözőkhöz közel kell menni, odahajolni és meghallgatni őket” – mondta el a színpadon Lázár Alpár, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője.  „A kenyai és magyar gyógypedagógiai szakemberek munkáját a helyi segítők irányába becsatornázva egy több éves komplex program formálódott, amelynek során az édesanyák nemcsak a gyermekeik személyre szabott fejlesztésében kapnak segítséget, de az iskoláztatásukon keresztül a kicsik jobb jövőjében is bízhatnak. Nem utolsósorban pedig Bogo Bogo lakosai közösséget is építenek, hogy a szülők egymásra támaszkodva képesek legyenek munkába járni és a napi gondokat megoldani.

Aki ma ezen a színpadon itt van, mind ennek a csodának a részese, hiszen a materiális adományokon túl a lelki támogatás is eljut tőlünk 8745 kilométerre, a Bogo Bogo telep bádogházaiba” – tette hozzá Lázár Alpár.

A koncerten a Never Give Up gospel kórus – a 12 évvel ezelőtt létrehozott, autistákból, értelmi fogyatékkal élőkből, kerekesszékesekből és látássérültekből álló együttes, Magyarország első fogyatékossággal élő énekesekből álló, közel 40 fős gospel kórusa egy különleges mash uppal, filmzenei egyveleggel lépett fel. A Prima díjas „A zene mindenkié” Egyesület – amely egy speciális Színeskotta-módszert alkalmazva, elsősorban klasszikus zenét játszik – a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó dallamokat varázsolták a nézők elé. Az est különleges vendégei –Malek Andrea énekesnő és édesapja Malek Miklós – az együttesek produkcióban is szerepet vállaltak, és saját számaikkal is megörvendeztették a vendégeket. Az est utolsó blokkjában a tavalyi Afrika ajándéka címen nagy sikerű koncertet adó Prima Primissima díjas Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium ütőhangszeres együttese lépett fel, az afrikai kontinens zenei világát varázsolva a színpadra.

A koncerten jegyvásárlásból és egyéni adományokból másfél millió forint gyűlt össze. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi munkacsoportja ebből a Bogo Bogoban élő gyermekek gyógyászati segédeszköz-szükségletét igyekszik fedezni kerekesszékek, hallókészülékek, járókeretek, gyógycipők, szemüvegek, támbotok vásárlásával.

Az adománygyűjtés folytatódik a Szeretetszolgálat adománygyűjtő oldalán. 

A koncertről készült felvétel itt tekinthető meg:

ElőzőKövetkező

Dr. Czirják Ráhel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője tucatnyi látogatást tett már a kelet-afrikai nyomornegyedekben, és most a legsérülékenyebbeknek, a Bogo Bogo nevű szegregátum fogyatékos gyermekeinek indított programban élte meg a jézusi kenyérszaporításhoz hasonló csodát, ahogy egyre többen álltak a szegregátum elfeledett apróságai érekében indított program mellé.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kezdeményezett komplex programhoz kapcsolódva számos egyéni adományozó is kifejezte sorsközösségét.

A támogatásokat – amelyek kerekesszékhez, járóbothoz és akadálymentesítéshez juttatják a gyermekeket – folyamatosan várja a szervezet ide: ADOMÁNYOZOK

Magyarország lakosságának másfélszerese, mintegy 14 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát a több mint egy évtizede zajló szíriai konfliktus következtében 2011 óta. Ennek a tömegnek a fele az országhatáron belül keresett menedéket, és így Szíriában található ma a világ legnagyobb számú IDP (belső menekült) csoportja, amely egyes számítások szerint a 7 millió főt is meghaladja.

A zavaros belpolitikai helyzet és a nemzetközi szankciók következtében az országban zajló folyamatokat külső szereplők, külpolitikai szakértők csak nagyon körülményesen tudják követni, a terepi tapasztalatoktól a nyugati elemzők szinte teljesen el vannak zárva.

Ezért unikális az a kutatás, amelyet a magyar szakemberek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végzett 2023-2024 során, személyes interjúkkal az otthonuktól távol, de hazájukban maradó szír belső menekültekkel. A 225 fővel folytatott mélyinterjú annak a repatriációs programnak a bázisán jött létre, amelyet egyedülálló módon a szeretetszolgálat a Melkita Görögkatolikus Egyházzal társulva 2019 és 2022 között végzett, és amely eredményeként 200 belső menekült család tudott régi otthonába visszaköltözni Homsz városába.

A Taylor and Francis Group által kiadott negyedéves tudományos folyóiratban, a Mediterranean Politics-ban megjelentetett tanulmány épp ezért kulcsfontosságú témát jár körül, hiszen a nyugati diskurzusokban igen kevés szó esik a migrálni kényszerülő, de hazájukban maradó közel-keleti személyek hátteréről és a szíriai háború több mint egy évtizede alatt bejárt útjáról – ahogy a konfliktus éveiben a damaszkuszi kormány sem ismerte el a belső menekültek (IDP) létét. A Solymári Dániel, Dr. Csicsmann László és Dr. N. Rózsa Erzsébet alkotta szerzőhármas által jegyzett műből ugyanakkor kiderül az, hogy becslések szerint több, mint 7 millió olyan szír állampolgár van, akik dacára annak, hogy 2012 óta otthonuktól távol, többször is lakhelyet változtatva migráltak a közel-keleti országban, elsődleges céljuknak továbbra is a hazatérést tartják.

Miközben kérdéses, hogy az Ahmed al-Sharaa vezette ország a stabilizálódása felé fordul-e, az első kézből származó, a helyszínről szerzett tudásnak kevesen vannak birtokában. Az látható, hogy legalább egymillió belső menekült szándékozik hazatérni a következő évben, bízva a helyzet normalizálódásában, ugyanakkor a terepen kapott értesülések szerint számos nehézséggel néznek szembe azok, akik korábbi lakhelyükön újrakezdenék életüket.

A szíriai háború egyik gócpontja, Homsz áll a kutatók érdeklődésének homlokterében, amelyet annak idején a „forradalom fővárosának” neveztek. A kétezres évek elején több mint 800 ezer lakót számoló város nézett szembe a legjelentősebb pusztítással és innen volt kénytelen elmenekülni a legtöbb lakos (mintegy félmillió ember) 2011-től kezdve. A fegyveres konfliktus következtében a város infrastruktúrájának 60 százaléka működésképtelenné vált 2018-ra, és 36 kerületének kétharmada, 21 alkalmatlan a hétköznapi életre.  Az ország harmadik legnagyobb városa ráadásul a megkezdődött helyreállítási munkálatok idején még a 2023-as földrengés pusztításait is kénytelen volt elviselni, amelyre válaszul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyedüli nyugati humanitárius aktorként azonnali gyorssegéllyel igyekezett a katasztrófahelyzetet enyhíteni.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat épp ezért választotta kiemelt segélyezési célpontjának a várost, és itt folytatta le 2020-22-ben azt a komplex repatriációs programot, amelynek keretében 200 lakóház és a visszatérők életét segítő közösségi terek újjáépítése révén több száz család számára teremtette meg a szervezet a vele együttműködő Homszi melkita görögkatolikus püspökséggel együtt az újrakezdés lehetőségét. A visszatelepülést elősegítő kezdeményezés 2023-24-ben folytatódott, amikor is az egykori otthonok újjáépítésén túl komplex, 12-24 hónapos szociális támogatási programot indítottak a korábbi lakóhelyükre visszaköltözők számára, valamint munkahelyteremtő vállalkozásokat karoltak fel.

A kutatás során a repatriációs programban részt vevők köréből került ki a felmérésben részt vevő 225 fő. A tőlük kapott eredmények értékét növeli a tény, hogy a belső menekültek (IDP-k) olyan rejtett populációt alkotnak a szír társadalomban, amelyekről ezt a kutatást megelőzően nagyon kevés adat származott.

A megkérdezett ötven család 7-12 éve él távol otthonától, ahonnan a harcok miatt jellemzően együtt menekültek el és ezután csak ideiglenesen tudtak letelepedni, általában időről-időre tovább kellett költözniük. Az összes megkérdezett korábban saját lakásában élt, jellemzően 100 négyzetméter körüli, 4-8 szobás ingatlanokban, amely több generáció óta a család birtokában állt. Ez is oka annak, hogy ragaszkodnak a korábbi etnikai közegükhöz, és kifejezetten arra törekednek, hogy korábbi lakhelyükre visszatérhessenek.

Válaszaikból kiderül, hogy jelenleg a legsúlyosabb gondot a megélhetés jelenti számukra. Komoly küzdelmet folytatnak a mindennapi étel előteremtéséért: az ötven családból 18 számára hetente csak kétszer kerül meleg étel az asztalra, a többiek esetében pedig háromszor. Szinte sehol nem tudják megengedni maguknak, hogy hús is szerepeljen a menüben. Az átlagos havi bevétel fejenként 40 dollár (a családokban egy vagy két kereső van), míg az élelmiszerárak közelítenek az Európában megszokottakhoz: a rizs kilója négyszáz, a borjúhús csaknem ötezer forintnak megfelelő összegbe kerül. Ezen kívül az orvosi ellátáshoz való hozzáférés jelent problémát számukra, mivel a nyugati szankciók következtében akadályba ütköznek a gyógyszerek beszerzésében. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezért ebben a körben is igyekszik segítséget nyújtani: a szervezet 2021-ben egy ideiglenes gyógyszertárat hozott létre: egy erre a célra kialakított helyiséget 10 millió forint értékben szerelt fel gyógyszerekkel, és emellett mobil orvosi rendelőt működtet, amely 8000 családdal, összesen mintegy 40 000 egyéni rászorulóval tart folyamatos kapcsolatot.

A kutatásban részt vevők teljesen egyhangú választ adtak a jelenlegi biztonságot érintő kérdésekre: mindannyian úgy érzik, határozottan javul a belföldi helyzet, és nem érzékelnek veszélyt az országban. A kutatás konklúziójaként a szerzőhármas megállapítja: a szíriai társadalom a háború kitörése óta jelentős változáson ment át, és a legsúlyosabb problémának a magas munkanélküliség, az alacsony bérek és az egészségügyi ellátás elégtelen volta mutatkozik. Ebben a helyzetben a helyi közösségek szerepe nagyon fontos lehet a körülmények normalizálódásában, és ehhez kapcsolódóan a visszatérni kívánó belső menekültek jelentős erőforrásként szolgálhatnak – állapítja meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője, Solymári Dániel, valamint Dr. Csicsmann László és Dr. N. Rózsa Erzsébet egyetemi tanárok által szerzett tanulmány.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az első hazai karitatív szervezet, amely az afrikai kontinensen színre lépve az azonnali beavatkozást igénylő krízishelyzetekben nyújtott támogatáson túl hosszabb távra tekintve, szakmai alapokon nyugvó fejlesztési segélyezési programokat indított útjára. Az egészségügyi vészhelyzetek elhárítását és életminőség javítását célzó projektek a helyben maradást és a térség gazdasági fellendülését szolgálják. Ezekben a törekvésekben a Külügyminisztérium Hungary Helps ügynöksége – melynek dedikált missziója ezzel egybecsengően a humanitárius válságok kiváltó okainak feltárása és a Globális Délen a szülőföldön maradás lehetőségének megteremtése – jelentős támogatást nyújtott a Szeretetszolgálat Afrikában folytatott fejlesztési programjaiban.

Azbej Tristan államtitkár – magyar politikai felsővezetőként először – ennek fényében látogatott el a Szeretetszolgálat kenyai projekthelyszíneire. A magyar delegáció a közel félmillió lakosú legnagyobb afrikai nyomortelepen, Kiberában a Mashimoni általános iskolában és a Jollyland (Joyland) elnevezésű szanitációs központban a Szeretetszolgálat által kezdeményezett és helyi partnerek bevonásával végrehajtott beruházásokat és fejlesztéseket nézte végig.

A látogatás során a magyar szakemberek bejárták az iskola megújult infrastruktúráját, találkoztak a tanárokkal, diákokkal, valamint a projektet lebonyolító helyi partnerekkel. Meggyőződhettek róla a helyszínen: a közös erőfeszítéseknek köszönhetően már kézzelfogható eredmények születtek a vízellátás, higiénia és oktatás terén – annak érdekében, hogy az itt élők valódi esélyt kapjanak egy méltóbb életre.

A fejlesztés nemcsak az iskolai környezetet javította számottevően, hanem hozzájárult Kibera lakóinak egészségi és szociális viszonyainak átfogó javulásához is. A projekt keretében egy kutat fúrtak, valamint kialakították az iskola teljes vízhálózatát, amely biztosítja a megfelelő vízellátást a mindennapi működéshez. Emellett egy új vizeskioszk is létesült, amely lehetőséget teremt az iskola számára bevétel szerzésére, enyhítve ezzel az anyagi nehézségeket.

A közeli Jollyland szanitációs központ vízellátását is sikerült stabilizálni a kút vizének odavezetésével, így annak működése is fenntarthatóvá vált. A tanulók és az iskola dolgozóinak higiéniai körülményeit tovább javította a mosdók és illemhelyek felújítása és bővítése, valamint egy új iskolakerítés építése, amely biztonságosabbá tette az intézmény területét.

A diákok higiénés szemléletformálását célzott képzések és higiéniai csomagok is segítették, amelyek hosszú távon hozzájárulnak az egészségesebb környezet kialakításához. A projekt fenntarthatóságát az iskolai vízértékesítés biztosítja, amely tartós bevételi forrást jelent az intézménynek, elősegítve annak működési stabilitását.

A Mashimoni iskola fejlesztése a helyi közösség számára reményt jelent: a gyermekek immár higiénikus környezetben tanulhatnak, és valódi esélyt kapnak arra, hogy kitörjenek a nyomornegyedből.

A Máltai Szeretetszolgálat ugyanakkor már a jelenben is célul tűzte ki, hogy segítse azokat, akik a városi szegregátumok helyett vidéken szeretnének boldogulni, és készek új életet kezdeni családjukkal a fővárostól távol.

A humanitárius szervezet 2021-ben folytatott terepi kutatása nyomán kiderült, hogy bár a vidéken tapasztalható munkalehetőség hiányában az emberek tömegesen költöznek be a nagyvárosi nyomornegyedbe, de életútjuk szempontjából ez csak egy átmeneti állomás, idős korukban – vagy, amikor sikerül elég pénzt gyűjteniük – szeretnének visszatérni származási helyükre.

A Hungary Helps által támogatott repatriációs program keretében 2022-ben ötven család kapott lehetőséget arra, hogy Kibera nyomornegyedéből a Viktória-tó körzetébe – otthon maradt rokonaikhoz – visszaköltözzenek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és helyi partnerszervezete, a Natural Capital Trust megélhetésüket segítendő továbbképzéssel, üzleti terv létrehozásával és az induló vállalkozás anyagi támogatásával egy éven keresztül mentorálta őket.

A nagyvárosi, kiberai helyzettel történő szembesülés után Azbej Tristan államtitkár Kisumuba is elutazott, hogy a repatriációs program résztvevőivel a helyszínen találkozva személyesen hallgassa meg a nyomornegyeddel szemben a vidéki letelepedést választók tapasztalatait.

Az államtitkár hat családdal találkozott, akik a hazatelepülési program kedvezményezettjeiként jelentős pozitív változásokról számoltak be.

Az egyedülálló anyaként élő Emily például Kisumuban munkát talált, és most három lányát képes taníttatni, amire Kiberában nem lett volna esélye. Abinery (aki mezőgazdasági boltot, majd használt ruha kereskedést indított) feleségét is hozzásegítette egy vállalkozáshoz és a gyermeke egyetemi tandíját is ki tudja fizetni. A villanyszerelési szaküzletet működtető Seraphina pedig önerőből haza tudta költöztetni apósát vidéki otthonukba, akinek a nyereséges vállalkozásnak köszönhetően megélhetése is biztosított.

A kezdeményezés fontos hozadéka volt, hogy területi alapon önsegítő csoportok szerveződtek. A tagok kölcsönösen látogatják, tanácsokkal látják el egymást, valamint a csoportok közös megtakarítások indításához is lehetőséget teremtenek. Így a program kifutásával sem maradnak magukra a hazaköltözöttek, hanem egy támogató közösség tagjaivá válhatnak, amely a nehéz időszakokban is mellettük áll.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által megvalósított, Hungary Helps támogatta programok így közvetlenül közel háromezer, közvetetten pedig a programok gazdaságélénkítő és életkörülményeket javító hatása következtében háromszázezer ember boldogulását, szülőföldjükön maradását segíti.

ElőzőKövetkező

A húszfős delegáció számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Közel Afrikához Alapítvány és az Afrikáért Alapítvány képviselői tartottak prezentációkat a kontinensen végzett tevékenységükről. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a jelenlévők a magyarországi segélyezési és fejlesztési projektek jelentőségét.

Makkos Dalma, a Szeretetszolgálat nemzetközi csoportjának titkárságvezetője beszélt a szervezet történetéről, a Kozma Imre atya által megkezdett nemzetközi tevékenységről. Ezt követően bemutatta a közelmúltban befejeződött, illetve a jelenleg is zajló nemzetközi projekteket. Részletesen ismertette azokat a kezdeményezéseket, amelyek jelentősége többek között abban rejlik, hogy hangsúlyosan a helyiek által megfogalmazott igényekre reflektálnak, velük szoros együttműködésben valósítja meg ezeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

A vendégek részletesen is érdeklődtek a Máltai Szeretetszolgálat kenyai repatriációs projektjéről, melynek keretében több, mint 50 családot sikerült a mombasai, városi nyomornegyedből saját vidéki otthonaikba visszaköltöztetni, és őket saját vállalkozásuk elindításában ezáltal egy fenntarthatóbb és méltóbb élethez segíteni.

A másik, jelenleg is zajló, Szeretetszolgálathoz köthető projekt, amely nyomornegyedben élő fogyatékos gyermekek magyar gyógypedagógiával kísért terápiáját, illetve az ő oktatási rendszerbe való integrációját segíti, szintén igen nagy érdeklődésre tartott számot. Aktív beszélgetés zajlott a fejlesztési és segítő projektek esetében kulcsfontosságú helyi partnerek felkutatása és megfelelő minőségű partnerkapcsolatok kialakításának lehetőségeiről is.

A Közel Afrikához Alapítvány képviseletében Zalka Péter mutatta be a szervezet Maliban végzett tevékenységét, melynek során magyar magánszemélyek támogatásaiból helyi diákok taníttatását finanszírozzák, és ezen túl személyre szabott segítséget nyújtanak. Az Afrikáért Alapítvány tevékenységéről Végh Nóra projektkoordinátor beszélt, részletesen ismertetve a „Fogadj örökbe” progamjukat, illetve a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló több projektjüket, kitérve a jelenleg is zajló kórházépítésre.

Az Afrikai Unió 1963-ban alapított regionális nemzetközi szervezet, központja Etiópia fővárosában, Addis Ababában van. Jelenleg 55 ország a tagja, céljai között pedig az afrikai országok egységének, szolidaritásának és együttműködésének az előmozdítása, szuverenitásuk és területi integritásuk védelme, valamint a gyarmatosítás maradványainak felszámolása szerepel.

Mind az afrikai, mind a magyar kollégák egyetértettek abban, hogy a magyar fejlesztési tevékenységnek van létjogosultsága, egyedi a módszertana, és hatalmas előnye, hogy a helyiek igényeire alapozva, az ő maximális bevonásukkal igyekszik projekteket generálni és megvalósítani.

Az eseményen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke nevében Solymári Dániel, a Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Filermói Boldogasszony Érdemérem kitüntetését Tarrósy Istvánnak, a Pécsi Tudományegyetem Afrikai Kutatóközpontja vezetőjének, elismerve több évtizedes munkáját, amelyet a magyar és kelet-közép-európai Afrika-kutatások érdekében végez, hidat építve Magyarország és az afrikai kontinens között, láthatóvá és érthetővé téve a földrész politikai, kulturális, gazdasági működését.

Tanzánia, Kenya, Ruanda, Dél-Afrika, Etiópia – ezek nem csupán helyszínek a kutatási jelentésekben. Ezek olyan közösségek, ahol fizikailag is jelen volt, ahol párbeszédre és együttműködésre alapozott terepmunkát végzett. Kutatásai nem csak elméletre, hanem valós emberi tapasztalatokra támaszkodnak, így hitelesek, érzékenyek és társadalmilag felelősek. Nem pusztán megfigyelő, hanem partner és kommunikátor.

A Magyar Afrika Tanulmányok folyóirat alapítójaként létrehozta az egyetlen olyan tudományos folyóiratot Magyarországon, amely kizárólag az afrikanisztikával foglalkozik. De többet tett egy kiadvány létrehozásánál – közösséget épített. Egy platformot fiatal tudósok, diákok és mindenki számára, aki Afrika múltjának, jelenének és jövőjének mélyebb megértésére törekszik. Emellett számos nemzetközi kutatási projektet vezet, előadásokat tart szerte a világon, és – nem utolsósorban – inspiráló tanárként szolgál, akinek a diákjai gyakran elkötelezett kutatóként és nyitott értelmiségiként követik a nyomdokait.

Ami talán a leginkább kiemeli őt, az a csendes, de rendíthetetlen embersége. Nyitottsága, empátiája és a párbeszéd kitartó keresése. És mélységes hite abban, hogy a világot jobbá lehet tenni – kutatással, oktatással és a közös felelősségvállalás érzésével, még azok számára is, akik földrajzilag távol, de emberileg nagyon közel vannak.” – fogalmazott a díjat átadó Solymári Dániel.

A Tarrósy István által alapított Afrika Tanulmányok a térség egyetlen tudományos szaklapja a témában, a Pécsi Tudományegyetem Afrikai Kutatóközpontja pedig 2018 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat stratégiai partnere.

Az Afrikai Uniót képviselő vendégek a szakmai programok mellett megismerkedtek Pécs és Budapest nevezetességeivel, illetve partneri kapcsolataikat is gazdagíthatták.

2025. júniusában három tagú csapat utazott a kelet-afrikai országba, hogy az októberben felvett adatok alapján személyre szabott terápiát nyújtson a Mombasa egyik fiatal nyomornegyedében, Bogo Bogo-ban élő 70 gyermeknek. Ezzel teljesült a program három pilléréből az első: a magyar gyógypedagógiai tudás közvetlen becsatornázása. A magyar szakemberek ugyanis egy háromnapos terepmunka során minden gyermekkel egyesével foglalkoztak, szüleiknek, gondviselőiknek egyénileg tanítottak olyan gyakorlatsort, amit napi szinten alkalmazva javíthatják a gyerekek állapotát. Az alacsonyabb támogatási szükségletű gyermekek esetében további adatgyűjtés is történt, a minél hatékonyabb oktatási integrációjuk érdekében.

A közös munka fontos eleme volt, hogy a szülők, gondviselők mellett a gyakorlatsort azok a közösségi egészségügyi önkéntesek is megtanulták, akik a családokat rendszeresen fogják látogatni, a gyerekek állapotának monitorozása, fejlődésük elősegítése, támogatása érdekében. A közösségi önkéntesek év eleje óta a program keretében intenzív képzésben vesznek részt, aminek során egyrészt online tanulhatnak a magyar gyógypedagógusoktól, személyesen pedig helyi, kenyai szakemberektől is. A képzés célja a fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek megszerzése, elmélyítése mellett a kenyai ellátórendszer részletes megismerése, valamint személyes kapcsolatok kiépítése, hogy a helyi közösség információs gyújtópontjaiként szolgálhassanak, segítve ezzel a programon kívüli tágabb közösséget is.

A júniusi terepmunka további fontos eleme volt, hogy a magyar csapat helyi partnerével, a Maji Na Ufanisi-vel (Víz és Fejlődés) ellátogatott a program megvalósulását lehetővé tevő helyi hatóságokhoz, partnerszervezetekhez. A találkozók során kiértékelték az áprilisi kitelepülést, aminek során kenyai orvosszakértői csapat mérte fel a helyi fogyatékossággal élő embereket, majd segítettek lebonyolítani a nemzeti nyilvántartásba történő regisztrációjukat. Kenyában ugyanis csak így válik jogosulttá a fogyatékosügyi szolgáltatásokra az ember. Ez a lépés azért volt kiemelkedő fontosságú, mert a Máltai Szeretetszolgálat komplex gyógypedagógiai programja során az első perctől kezdve arra törekszik, hogy a kedvezményezetteket a meglévő helyi ellátásba csatornázza be, így hosszú távon fenntartható segítséget nyújtva számukra.

A  találkozók során a felek kölcsönösen megerősítették az együttműködés fontosságát, a magyar csapat pedig örömmel tapasztalhatta, hogy a kenyai ellátórendszer kulcsszereplői nemcsak, hogy kiemelkedő minőségben, de elképesztő lelkesedéssel támogatták, támogatják a gyógypedagógiai programot, aminek köszönhetően például a kitelepülés a tervezett három napos helyett ötnapossá szélesedhetett, így Bogo Bogo-ban és környékén kétszer annyian regisztrálhattak be az ellátó rendszerbe.

A júniusi kenyai szakmai útról július 22-én , a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos központjában tartott előadást az érdeklődőknek a magyar csapat, akik a szakmai munka mellett személyes élményeikről, érzéseikről is beszámoltak, így közelebb hozva a több mint nyolcezer kilométerre élő emberek hétköznapjait a magyar hallgatóság számára.

Az elkövetkezendő hónapokban folytatódik a közösségi egészségügyi önkéntesek képzése, akik hamarosan megkezdik rendszeres családlátogatásaikat. Valamint a program másik pilléreként megkezdődik egy helyi iskola, az Új Remény (New Hope) általános iskola akadálymentesítése, hogy a programban szereplő, integrálható gyermekeknek legyen hol tanulnia.

Ha Ön is hozzájárulna programunk sikeréhez, a következő linken adományával támogathatja munkánkat, amivel a programban szereplő gyermekek juthatnak gyógyászati segédeszközökhöz: ADOMÁNYOZOK.

Európából szemlélve nehéz átlátni, hogy az élet milyen sok területére van hatással a tiszta víz, vagy éppen annak hiánya. Ebből következően az sem magától értetődő, hogy a második legnagyobb kenyai város húszezer lakosú Bogo Bogo nyomornegyedében elsőként épült szanitációs központunk mekkora hatást gyakorol a helyiek életére.

A Máltai Szeretetszolgálat által a mombasai Bogo Bogo nyomornegyedben épített szanitációs központot egy helyi közösségi szervezet, a Bokibaza üzemelteti.

A közösség tagjainak beszámolójából kiderült, hogy a központ óriási szerepet játszott a júniusi kolerajárvány visszaszorításában. A helyhatóságok a költségek átvállalásával ideiglenesen ingyenessé tették a szolgáltatásokat a közösség számára, így sikerült mérsékelni a – jellemzően fekáliával szennyezett vízzel terjedő – betegség pusztítását. Sajnos még így is tíz áldozatot követelt a járvány a 20 000 fős közösségben.

A 2024 decemberében megnyitott, illemhelyeket, zuhanyzókat és ivóvízvásárlási lehetőséget biztosító központ a kezdeti alacsony forgalom után mára teljes kapacitással működik: van, hogy napi 10 ezer liter vizet értékesítenek, ami körülbelül 750–1000 család számára elegendő.

Ugyanakkor nehézségekkel is küzdenek, elsősorban az aszály okozta vízhiány miatt, amely a teljes régiót sújtja. Ez bizonytalanná teszi a tartályok újratöltését, így időnként nem jut elegendő víz a vécék öblítésére, zuhanyzásra vagy ivásra. A helyzet kezelésére a közösség minden követ megmozgat: alternatív vízforrásokat keresnek, és távolabbi területekről, lajtoskocsikkal szállított vizet vásárolnak.

Az iható víz könnyebb elérése további pozitív következményekkel is jár a mombasai nyomortelepen. A szexuális erőszak eseteinek száma ugyanis jelentősen csökkent a közösségben. Ennek oka egyszerű, mégis súlyos: a nőknek korábban távoli, eldugott helyekről kellett vizet hordaniuk, ahol gyakran lesben álltak az elkövetők. Ma a víz elérhető közelségben, jól megközelíthető helyen van, így biztonsággal szerezhetik azt be.

A központ a legkisebbek életére is közvetlen hatást gyakorol: a helyi gyerekek ma már gyakrabban tudnak zuhanyozni. A jobb személyi higiénia csökkenti a betegségek kialakulását és terjedését, amelyek az iskolai hiányzások és a lemorzsolódás gyakori okai. A megfelelő iskoláztatás pedig az egyik legfontosabb kiutat jelenti a nyomorból. Így a központ nem csupán alapvető szolgáltatásokat nyújt, hanem egy jobb jövő reményét is hordozza.

Egy olyan infrastrukturális fejlesztés tehát, mint egy szanitációs központ – amely kívülről nézve technikai beruházásnak tűnhet – valójában életeket, testi épséget és emberi méltóságot ment.

Ha Ön is hozzájárulna a Kenyában végzett fejlesztéseink sikeréhez, a következő linken adományával támogathatja munkánkat, amivel a Bogo Bogoban élő  gyermekek juthatnak gyógyászati segédeszközökhöz és megfelelő oktatási környezethez: ADOMÁNYOZOK.

A kenyai Strathmore University egyetemen tartott előadást a Máltai Lovagrend Nagykancellárja, Őexcellenciája Riccardo Paternó di Montecupo, aki a rend globális szerepvállalásáról, világszerte megvalósuló humanitárius munkájáról beszélt a diplomáciai testület képviselőinek és az egyetem hallgatóinak.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot dr. Czirják Ráhel, nemzetközi kapcsolatainak vezetője képviselte, akinek lehetősége volt részletesebben is beszélgetni a Nagykancellárral most futó kenyai gyógypedagógiai programunkról, amit Őexcellenciája előadásában is kiemelt.

A Lovagrend (OMDP – Order of Malta Donors for Projects) finanszírozásában megvalósuló egyedülálló magyar kezdeményezés képzéssel és egy helyi iskola akadálymentesítésével segíti elő a mombasai Bogo Bogo nyomornegyedben élő közel 70 fogyatékos gyermek kenyai egészségügyi és oktatási rendszerbe történő integrációját.

Közösségfejlesztéssel pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat olyan mentorrendszert hoz  létre, ami a program keretein túlmutatva a tágabb közösség számára fenntartható módon nyújt segítséget a legtöbbször magára hagyott anyáknak és fogyatékossággal élő gyermekeiknek.

Erről a programról szó esett mások mellett a Nairobiban folytatott többi diplomáciai tárgyaláson is: a Lovagrend kenyai nagykövetével,  dr. Wilhelm von Trott zu Solz-cal és a képviselet elsőbeosztottjával, dr. Franco De Paolival találkozva a Szeretetszolgálat nemzetközi vezetője a szervezet Kenyában eddig végzett tevékenységét mutatta be, és beszéltek a lehetséges jövőbeni együttműködésekről.

A magyar diplomáciát képviselő Nyirati Katalinnál tett bemutatkozó látogatáson szintén az eddigi szakmai munkáról és az együttműködési területek feltérképezéséről esett szó.

Ha Ön is hozzájárulna a Kenyában végzett fejlesztéseink sikeréhez, a következő linken adományával támogathatja munkánkat, amivel a Bogo Bogoban élő  gyermekek juthatnak gyógyászati segédeszközökhöz és megfelelő oktatási környezethez: ADOMÁNYOZOK.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a délvidéki területeken működése első éveitől, a délszláv háború óta jelen van: elsősegély-oktatással, jelzőrendszeres házi beteggondozás bevezetésével csakúgy, mint a migrációs krízis kezelésében kooperálva a helyi szervekkel – a Máltai Szeretetszolgálat küldetésével összhangban, a Kárpát-medence rászorultjait segítve.

A Szeretetszolgálatot képviselő dr. Czirják Ráhel nemzetközi kapcsolatok vezető és Adányi László programvezető jelen látogatása során Nagybecskereken Stevkovic Mirko megyéspüspökkel és Bővíz László egyházmegyei vagyonkezelővel folytattak megbeszélést, amelynek során tájékozódtak a környék lakosságának szociális problémáiról és az együttműködés lehetőségeiről.

Ezt követően a szervezet munkatársai ellátogattak a Nagybecskereki Egyházmegye által működtetett nagykikindai idősek otthonába, amely hetven rászoruló ellátását biztosítja. Az intézmény létrejöttét egyebek mellett a magyar kormány, az amerikai, valamint az olasz püspöki konferencia és a pápa segélyszervezete támogatta. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Covid világjárvány idején egészségügyi felszereléssel segítette az otthont, most pedig a magyarországi tapasztalatok megosztásával járulna hozzá a kikindai ellátóhely működéséhez.

A Szabadkai Egyházmegye Karitász szolgálatának munkájáról Ric Gábor vezető adott tájékoztatást, a Máltai Szeretetszolgálattal való korábbi együttműködés nyomán a két karitatív szervezet kooperációjának lehetőségeiről is szót ejtve.

A határ közelében található Tóthfalu volt a délvidéki körút utolsó állomása, ahol az Utasi Jenő plébános által létrehozott Kaszap István kollégium és a Nyers István Akadémia testvérintézményeként működő sportegyesület küldetésével kapcsolatban szereztek a nemzetközi kapcsolatok munkacsoport tagjai tapasztalatot. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sportegyesületei és a helyi labdarúgóképzés intézménye között felmerülő együttműködés és tapasztalatcsere lehetősége is felmerült a találkozó során.

„A Délvidéken dolgozó karitatív munkatársak erejükön felül, olykor ellenszélben kell hogy eredményeket érjenek el” – mutatott rá a nemzetközi munkacsoport vezetője a szerbiai tapasztalatokról szólva, hozzátéve, hogy a szervezet nemcsak tapasztalatokat visz a határ másik oldalára, de megerősítést és inspirációt hozhat a Magyarországon dolgozó szakembereknek a helyi megküzdésekkel és megoldásokkal való szembesülés.

Ha Ön is hozzájárulna programunk sikeréhez, kérjük, a következő linken adományával támogassa nemzetközi munkánkat: ADOMÁNYOZOK.