A Málta hazánk egyik legnagyobb segélyszervezeteként több, mint három évtizede dolgozik a rászorulók megsegítésén az országon belül, és határainkon túl. A szervezet a szakfeladatok ellátása mellett kiemelt fontosságúnak tartja, hogy munkájára tudományos és ismeretterjesztő formában is reflektáljon, honi és nemzetközi fórumokon egyaránt. Így munkájának alapelvét a segítség, oktatás-képzés és kutatás hármasságában fogalmazza meg. Az évtizedek alatt megszerzett tudás és tapasztalatok átadásával kíván hozzájárulni a hazai és nemzetközi segélyezési szcéna hatékonyságának fejlesztéséhez, valamint a szervezet tevékenysége iránt érdeklődők számára igyekszik szakmai működését átláthatóan bemutatni.

Mindezzel összhangban kollégáink a hazai és nemzetközi szakmai életben is részt vesznek, a tudományos élet aktív szereplői. Az elmúlt időszakban csapatunk, a Máltai Tanulmányok negyedéves interdiszciplináris folyóirat szerkesztőségeként, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézetével együttműködve részt vett a Spiritualitás és fogyatékosságprincípiumok a teória és praxis szintjén című áprilisi konferencia megszervezésében, ahol a gyógypedagógia, a szociológia, teológia, a vallástudomány és a jogtudomány világából hallhattak előadásokat a résztvevők. Az előadások írásos formában a Máltai Tanulmányok 2021/1. számában érhetők el.

Májusban munkatársaink több nemzetközi konferencián is részt vettek előadóként. Czirják Ráhel az Oriental Business and Innovation Center által szervezett nemzetközi konferencián szerzőtársával a negyedik ipari forradalom által a fejlődő országok számára nyújtott lehetőségekről és veszélyekről beszélt. Az előadás konklúziója az volt, hogy a potenciális hatások rendkívül összetettek, nem lehet egyöntetűen pozitív, vagy negatív következményekről beszélni. Leginkább magukon a szereplőkön múlik, hogy milyen gyakorlati lépéseket tesznek a várható veszélyek elkerülése és a lehetőségek kiaknázása végett.

A Corvinus Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő 3. Nemzetközi PhD Konferencián pedig kenyai nyomornegyedfejlesztési projekteket hasonlított össze a közösségi részvétel aspektusából. A projektek megvalósítási helyszínei Kibera  – ahol a Szeretetszolgálat is jelen van egy fontos szanitációs fejlesztéssel -, így a vizsgálat végkövetkeztetései a Málta segélyezési tevékenysége számára is hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak. Az összehasonlító kutatás legfontosabb következtetése, hogy a sikeres nyomornegyedfejlesztés kulcsa az érintett közösség érdemi bevonása a folyamatokba.

Solymári Dániel pedig Esztergomban vett részt a Katolikus Karitász által szervezett Szeretetből szolgálni – Az egyház karitatív tevékenysége című nemzetközi konferencián, aki Ferenc pápa Fratelli Tutti című enciklikája alapján beszélt a keresztény karitatív tevékenység különböző módjairól. A nemzetközi migrációt példaként felhozva szemléltette, hogy az emberiségnek, így az egyháznak is mekkora kihívásokkal kell szembenéznie: 2000 és 2017 között százmillióval nőtt a nemzetközi migrációban részt vevők száma, ami 2018-ban naponta átlagosan 40 000 embert jelentett, akik lakhelyüket elhagyni kényszerültek. A menekültek 40%-a pedig gyermek. Mivel az ezeket kiváltó problémákat az emberek okozzák, a megoldást is ők maguk jelentik. Ferenc pápa szavaival élve tehát “a tartós béke csakis akkor lehetséges, ha a szolidaritás és együttműködés globális etikájából indulunk ki, amely az egész emberi család kölcsönös függése és közös felelőssége által modellezett jövő szolgálatában áll.” (FT 127.)