Czirják Ráhel, a Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi segélyezéssel foglalkozó munkatársa 2020. végén Kongóban járt egy, az ország lakhatási helyzetét javító egészségügyi, vízügyi és higiénés fejlesztő program előkészítése, feltérképezése érdekében. Valamint urbanizációs szakértőként részt vett az Afrikáért Alapítvány által, a kongói lakhatási viszonyokat és a COVID ottani hatásait bemutató dokumentumfilm elkészítésében is.

A november végi-december eleji út során a csapat több helyszínre is ellátogatott Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, hogy interjúkat készítsen. Egyik helyszín Pakadjuma, a város legnagyobb nyomornegyede volt.

A köznyelvben Pakadjumaként emlegetett nyomornegyed az Állami Közlekedési Vállalat vasúti telepén 2014-ben jött létre, amikor az északi szomszéd Kongói Köztársaságból („francia Kongó”) többezer menekültet telepítettek vissza „belga Kongóba” (Kongói Demokratikus Köztársaság). Mivel a kormány nem tudott megfelelő ellátást biztosítani számukra, szemet hunyt a tulajdonában lévő földterületen folyó illegális építések fölött. Így mára Pakadjuma egy 12 000 fős nyomornegyeddé vált.

Az út során a csapat egy helyi általános iskolát, az Ecole Primaire Meregie-t látogatta meg.

Kongóban a tanulók döntő többsége magániskolába jár, ugyanis az állami oktatás (ezen belül is csak az általános iskolák) 2019-ben vált ingyenessé. Ám a fizetős magánintézmények jelentős hányadánál nem az európai értelembe vett, elit magániskolákra kell gondolni, hanem olyan – sokszor nagyon szegényes körülmények között működő – iskolákra, amik állami támogatás nélkül, az alacsony tandíjakból próbálnak meg fennmaradni. Ilyen magániskola a Pakadjuma beli Meregie Általános Iskola is.

A nyomornegyedben működő iskolát Samson Wemmambolo, egy politológiát végzett helyi fiatalember alapította, aki azt látta, hogy a gyerekeknek a nyomornegyedben nincs lehetősége iskolába járni, ugyanis nem tudják megfizetni a tandíjakat. 2017-ben, édesapja telkén építették fel az egyszerű szerkezetű épületeket. A bádoggal fedett tantermeknek nincsenek nyílászárói, így az oktatás áthallatszik egyik teremből a másikba. Víz és villany nincs a telken, megfelelő bútorokból és tanszerekből is nagy a hiány. Összesen egy, nagyon rossz állapotú WC található az iskolánál.

 

A Meregie-be 400 gyerek jár, akiket 7 tanár tanít. Munkájukat 3 adminisztratív és 4 egyéb feladatokat is ellátó munkatárs segíti. A szűkös kapacitások miatt két felvonásban zajlik az oktatás: a kisebbek órái délelőtt, a nagyobbaké délután van. A tandíj éves szinten 160 000 kongói frank, ami kb. 80 amerikai dollárnak (mai árfolyamon nagyjából 24 000 Ft-nak) felel meg. Az alacsony tandíjak nem fedezik az iskola tényleges szükségleteit, és sok olyan tanuló van, aki ezt az összeget sem tudja megfizetni. Ilyen esetekben az iskola van, hogy engedményt ad, de sajnos a gyerekek jelentős hányada hullik ki az oktatásból pénzhiány miatt. Az arányok szemléltetésére az iskola igazgatója arról számolt be, hogy ha adott évben 40 gyerekkel indul a 6. osztály, akkor nagyjából 18-20 gyerek fogja tudni azt befejezni.

Az iskolában folytatott interjúk és egy lehetséges jövőbeli Máltai fejlesztési beruházás feltérképezése mellett egy mirkoprojektet is megvalósult: a magyar csapat kézmosó felszerelést, maszkot és tanszereket vittek a gyerekeknek. Továbbá dr. Tshava Tona, az Afrikáért Alapítvány által fenntartott Bethesda Plusz klinika orvosa tartott előadást a diákoknak a COVD-dal szemben szükséges óvintézkedésekről, a kézmosás fontosságáról.